Cavatappi laskagombával és rövid vénuszkagylóval

Folytatódjon tehát a tésztás hét!

Az elmúlt időszak nagy felfedezése (számomra): a gombák kitűnően párosíthatók a tenegr gyümölcseivel, ezen belül is elsősorban a kagylókkal. Ráadásul ha egy-egy káposzta- vagy tökfélét is beveszünk a hozzávalók listájába, tényleg szenzációs ételek születhetnek szinte a semmiből.

Az alábbi tészta csak egy alap, egy bevezető volt ahhoz, hogy hozzászokjunk az új ízkombinációhoz, aztán a következőkkel próbálkoztunk:

barna vénuszkagyló-rókagomba

borotvakagyló-gyűrűs tuskógomba-brokkoli

scampo-vargánya

bibircses vénuszkagyló-káposzta-brokkoli-laskagomba

csíkos vénuszkagyló-vargánya-brokkoli

sáskarák-cukkini-csiperke stb.stb. 

A sorban a borotvakagylós trió vitte a pálmát.

Akinek lehetősége adódik, mindenképp próbálkozzon, kísérletezzen, használja ki a hosszú ősz adta gasztronómiai lehetőségeket!

Cavatappi laskagombával és rövid vénuszkagylóval

Hozzávalók: 320 g cavatappi tészta, 200 g laskagomba, 400 g rövid vénuszkagyló (Ruditapes philippinarum), 1 dl tejszín, egy kis csokor petrezselyemzöld, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, extraszűz olívaolaj

A laskagombát csíkokra vágjuk, száraz serpenyőbe tesszük, saját levében megpároljuk, lesütjük (ha nem puhul meg a gomba a saját levében, adhatunk hozzá vizet, de mindig csak keveset, így sokkal ízletesebb lesz a végeredmény).

Meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk az áttört fokhagymagerezdet, a felaprított petrezselyemzöldet, a vénuszkagylókat és a tejszínt is. Lefedjük, és az egészet addig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak.

Ezalatt a tésztát lobogó, sós vízben kifőzzük, amikor eléri az "al dente" (harapható, nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, beleforgatjuk a gombás-vénuszkagylós szószba, és azonnal tálaljuk.