Burratine pácolt olívabogyóval, koktélparadicsommal és paprikával

Felfedeztem a közelben egy nagyon szimpatikus sajtboltot. Ott találtam ezeket a burratinákat. Persze, ne akarjuk összehasonlítani a pugliai igazi burratával, de azért északi utánzatként nem rossz. A burratát nevezhetjük a mozzarella (nagy)testvérének. A hasában egy tejszínes-vajas, krém lapul, s a sajtba vágva ez a sűrű, fehér folyadék, boldogan kibuggyan, nekünk pedig nincs más teendőnk, mint friss, ropogós héjú kenyeret tunkolni a kráter kellős közepébe. Szerintem sóval, borssal fűszerezve, és egy kevés kiváló minőségű olívaolajjal meglocsolva a legfinomabb.
Tegnap kicsit variáltam a már megszokott, egyszerű recepten, így született meg az előételként, de nyáron hideg második fogásként is szervírozható

Burratine pácolt olívabogyóval, koktélparadicsommal és paprikával

Hozzávalók:

• 4 db burratina v. 1 db burrata
• 1 piros és 1 sárga színű kaliforniai paprika csíkokra vágva
• 10-15 db zöld és fekete olívabogyó sós lében (lehetőleg nagy szemű, egész)
• kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors
• szárított oregánó
• néhány levél friss bazsalikom
• 10 db koktélparadicsom
• kenyér pl. ciabatta, vagy baguette

A burrata és a koktélparadicsomok kivétel az összes hozzávalót összekeverem, és egy fél napon át állni hagyom.

A. változat:

A burratákat egy nagy tányér közepére rakom, sózom, borsozom, mellé-köré helyezem a marinált olívabogyókat és a paprikacsíkokat. A koktélparadicsomot felkarikázom, ezeket is a burrata köré teszem, és meglocsolom őket egy kevés páclével.
Az egészet meglocsolom egy kevés olívaolajjal, és azonnal tálalom.

B. változat

A burratákat egy tányér közepére rakom, sózom, borsozom.
A koktélparadicsomokat nagyon apró kockára vágom, levét lecsöpögtetem, majd a paradicsomkockákat összekeverem a szintén felaprított, marinált olívabogyóval és a paprikával.
A kenyeret 2-3 cm vastag szeletekre vágom, a szeletek egyik oldalát megpirítom, majd megfordítom őket, és mindegyikre egy evőkanálnyi aprított, marinált zöldséget ill. egy tk. olívaolajat teszek. Az így megrakott kenyérszeleteket még 2-3 percre visszrakom a sütőbe, végül a még forró szeleteket a burraták köré helyezve tálalom.

Mamma is írt nemrég a burratáról. (Neki volt igazi, liliomlevélbe csomagolt is! ;-)

Zöldfűszeres-ricottás kupola paradicsompöttyökkel

A múlt héten készült, előételként, és akkora sikere volt, hogy postra érdemesnek tartottam ;-)

Zöldfűszeres-ricottás kupola paradicsompöttyökkel

Hozzávalók:

• 20 db zöld olívabogyó (feketével szerettem volna, de furcsa mód nem volt itthon)
• 200 g zöldfűszeres robiola (gondolom más sós friss, lágy sajttal is elkészíthető)
• 200 g ricotta
• néhány tökmag (elhagyható)
• egy kevés lenmag (elhagyható)
• 1 dl sűrű, édes paradicsompüré (Erről egy kicsit bővebben: a fekete bogyókhoz jó lett volna egy kis olívaolajon megdinsztelt hagyma + paradicsom, majd az egész átpasszírozva, finom, augusztusi paradicsomból áááá... a zöldhöz viszont egyszerűen felbontottam egy üveggel a Valfrutta "Passata vellutata"-jából, és ezt csöpögtettem a tornyocska köré. Kb. 1 éve fedeztem fel, 350 g-os kiszerelésben árulják, üvegben, és sűrű, és édes, és...és...és finoooom!)

4 alumínium formát kibélelünk folpackkal. (Az enyémek 5 cm magasak.)

Az olívabogyókat nagyon apróra vágjuk, majd ebből, kb. 1 cm-es réteget a forma aljára rakunk.

A sajtokat és a magvakat alaposan összedolgozzuk, és a sajtmasszát az olívabogyó rétegre kanalazzuk. Kicsit nyomkodjuk meg, hogy ne maradjon benne levegő.

A formákat egy-egy tányérra borítjuk, lehúzzuk róluk a folpackot, köréjük egy kiskanál segítségével paradicsompöttyöket rakunk, végül megszórjuk egy kevés apróra vágott olívabogyóval, vagy lenmaggal, vagy épp azzal, ami nekünk tetszik. :-)

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 1 - Kapribogyós-tonhalas gomiti rigati

Nemrég elgondolkodtam azon, hogy miért nem írok tésztarecepteket. Miért is? Mert annyira hozzászoktam már, hogy szinte minden napra jut egy, hogy eszembe sem jutott, az, hogy ez másnak problémát jelenthet. (Vakvarjú szindróma.) Legutóbb, mikor otthon voltunk egyik barátnőm tágra nyílt szemekkel hallgatta, amikor arról meséltem, hogy mi hetente kb. hétszer eszünk tésztát. Nem a mennyiségen/gyakoriságon lepődött meg, hanem inkább azon, hogy hogy lehet annyiféle szószt készíteni. Pedig azt gondoltam, hogy ez a világ legegyszerűbb dolga! Csupán fantázia kérdése, na meg persze a hangulaté. Őszintén szólva, általában csak valami egyszerűt találok ki, kifinomultabb, időigényes elkészítést kívánó tésztaételek, csak különleges alkalmakkor, ünnepekkor kerülnek az asztalra, úgy, mint ahogyan az általam gyúrt tészta is. ( Ja, és az esetek 90%-ában nem tervezek előre. Kinyitom a hűtőt, és annak alapján kezdek neki a főzésnek, amit éppen találok benne.)

Azt ötlöttem ki, tehát, hogy leírom ide az általam elkészített tészták receptjét, hátha valakinek hasznos lesz. Nem ígérek minden napra egy tésztát, de azért igyekezni fogok...

Kapribogyós-tonhalas tészta

- Gomiti rigati con tonno e capperi

Hozzávalók:

• 400 g durumtészta (lehetőleg lyukas)
• 400 g hámozott paradicsom
• 2 doboz tonhalkoznerv olívaolajban (van amikor az egyiket olaj nélkülivel helyettesítem)
• 16 db zöld olívabogyó
• 1,5 ek. kapribogyó
• egy csokor petrezselyemzöld
• 3 ek. extra szűz olívaolaj
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors
• csípőspaprika

Az olívaolajon pirítsuk meg a lereszelt fokhagymát, adjuk hozzá a hámozott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, dobjunk bele egy kis darab csípőspaprikát, majd közepes lángon sűrítsük be a szószunkat. Ezalatt a tonhalkonzervről csöpögtessük le a fölösleges olajat, az olívabogyót vágjuk négyfelé, a capribogyót és a petrezselyemzöldet egészen apróra, majd amikor a paradicsom elérte a kívánt sűrűséget, tegyük bele a maradék hozzávalókat, és főzzük együtt még kb. 5 percig. Közben a tésztát lobogó sós vízbe dobjuk, "al dente" leszűrjük, összekeverjük a szósszal, és azonnal tálaljuk. (Emberemnek mániája a sajt. Mindenre rak! A halas tésztára is, pedig szerintem oda nem való..no, való, nem való, mindegy, ízlések és pofonok különbözőek.)