Csak hétfőn akartam posztolni ennek a keksznek a receptjét, de a tegnap délutáni fészbukos bezengedezés után rögtön három, receptet szépen kérő mailt is kaptam, úgyhogy most gyorsan....
Vaníliás-narancsos keksz
- karácsony reggeli tejhez -
Hozzávalók:
A kekszhez: 280 g liszt, 2 tojássárgája, 6 g sütőpor, 1 narancs leve és lereszelt héja, 2 ek. tej, 80 g cukor, 40 g extraszűz olívaolaj (féltem kicsit, hogy majd nagyon érződik a kekszen, de nem), 2 ek. házi vaníliáscukor, 1/2 vaníliarúd kikapart magocskái, aki szereti egy pici gyömbér
A mázhoz: 2 ek. mangólekvár (vagy narancslekvár), 2 ek. méz, 1/2 narancs leve, 1/2 vaníliarúd kikapart magocskái
A keksz hozzávalóiból könnyen formázható tésztát gyúrtam, kb. 1,5 mm vékonyra nyújtottam, kiszaggattam (egyszerű karikára, haha, a képről pont ez hiányzik, na de majd ma készítek róla egy fotót), és 180 fokra előmelegített tepsiben kb. 15 perc alatt készre sütöttem.
A máz hozzávalóit felmelegítettem, és amikor a kekszek már nem voltak túl forróak, lekentem mindegyiket a folyékony mázzal, majd néhány órán keresztül száradni hagytam.
Próbaképp készítettem a következő verziót is -l d. fenti képen a bogyók, ill. lenit képen a királyoknak utat mutató csillagok :-): a tésztából mogyorónyi! gombócokat gyúrmákoltam, tepsire raktam, ceruzavéggel lyukat nyomtam a tetejükre, sütés után lekentem a fenti mézes-lekváros mázzal, a mélyedésbe fecskendővel vaníliás (mű)cukormázat nyomtam, és amikor kihűlt, a fél(gömböcskék) tetejét olvasztott (narancsos)étcsokoládéba mártottam.
Azt hiszem, említettem már, hogy cukrász nem leszek. Soha.
Most, biztos, ami biztos, említem még egyszer.
A narancsos keksz ötlete a pirosparadicsom blogról származik.
P.S. bocs, bocs, nem mértem le pontosan a narancslé mennyiségét, és ugye narancs meg narancs között elég nagy különbségek lehetnek; ezért érdemes levet a tésztához csak a végén adagolni, és amikor már az egész jól nyújtható, stop :-)
P.S. bocs, bocs, nem mértem le pontosan a narancslé mennyiségét, és ugye narancs meg narancs között elég nagy különbségek lehetnek; ezért érdemes levet a tésztához csak a végén adagolni, és amikor már az egész jól nyújtható, stop :-)
Kekszek még karácsonyra a Tavola In Piazzán:
5 commenti:
Sono bellissimi, brava!!! Il tuo bimbo, è meraviglioso con quel colapasta sulla testa!!
Kicsit izgultam, hogy csak mézesmadzagot húzgálsz a facebookon a bejelentéssel a legfinomabb narancsos sütiről, és recept nem lesz.:-))
Köszi, így megvan a három süti, amit elkészítek.:-)
Valóban ennyire vékonyra nyújtottad?
Hohó, megvan a holnapi gyártmányom :D
Solema grazie! Il mio bimbo è una bimba, ma certo, dalla scolapasta non si vede :-)))), si chiama Anna. Questo è il suo blog, qui ci sono delle foto dove si vede che è una principessa, mica un principino ;-)
http://mazsolapiazza.blogspot.com/
Makka, olyan rossz vagyok én? ;-) A tallérokból az első adagot vastagabbra nyújtottam, aztán a bogyókat ugye nem kellett nyújtani, a maradék tésztát a csillagokhoz pedig igen, egészen vékonyra (bár ekkor már a kétszeri nyújtástól valamivel több liszt került a tésztába). Szebbek lettek így, simább a felületük. A karikák kicsit rusztikusak. Egyébként meg picit nőnek is a sütőben.
Közben eszembe jutott, hogy nem mértem le pontosan hány ml volt a narancslé. Ahonnan az eredeti recept származik, ott azon vitatkoztak, jogosan, hogy egy narancs leve lehet egy dl, de lehet akár 1,5 dl is, és egy omlós tésztánál ennyi folyadékmennyiség nagyban megváltoztathatja a hozzáadott liszt mennyiséget. Szóval érdemes a végén adagolni a narancslevet a tésztához, és amikor már könnyen gyúrható, elég is, nem feltétlenül kell hozzáadni az egészet.
Jucy, örülök, hogy tetszik! Remélem, sikerülni fog! Majd írj, milyen lett!
Posta un commento