Lassan vége a spárgaszezonnak és az idén ketten még csak három kiló spárgát végeztünk ki úgy, hogy a környék tele van spárgatermelőkkel. Ha választani kell, természetesen fehéret választom! Bár való igaz, a fehérspárgával könnyebben mellényúlhat az ember, ha nem ismer megbízható "beszállítót".
Lássuk akkor a körülbelüli listát az idei spárgából készült ételekről:
Rakott spárga: tökeccerű, alulra egy kevés besamel mártás, utána a roppanósra párolt zöldspárgasípok, rá főtt tojás lereszelve, erre vékonyra szeletelt sonka, aztán szintén vékonyra szelt sajt (mondjuk Montasio). Pikk-pakk, mehet a sütőbe 190 fokon 5 percig, aztán még ötig grillen. A rétegek tetszés szerint változtathatók. Én másképp rétegeztem, a tetejére került a reszelt tojás és egy kevés maradék besamel, de utóbb rájöttem, hogy zavart a "főttsült" tojás íze. Szóval legyen csak a belsejében elrejtve.
Másik egyszerű, bivalymozzarellás-petrezselyempestós zöldspárga: a zöldspárgát sós vízben megfőztem, egy tányéron a sípokat egymás mellé fektettem, rá bivalymozzarellát karikáztam, a mozzarellára petrezselyempestót csorgattam (olívaolaj, petrezselyemzöld, só és egy kevés bors mozsárban péppé zúzva), és az egészet megszórtam reszelt tojássárgájával.
Harmadik, gorgonzolás fehérspárga: a fehérspárgát megpucoltam, enyhén sós-borecetes vízben roppanósra főztem. Ezalatt egy tálkában gorgonzolát aprítottam, adtam hozzá egy kevés natúr krémsajtot (mondjuk Philadelphiát) és lassú tűzön addig melegítettem, amíg a sajtok összeolvadtak. A spárgasípokat leszűrtem, egy tányérra raktam, rácsorgattam az olvadt sajtot, és azonnal tálaltam. Kétszer készítettem, először gorgonzola dolce aztán gorgonzola piccante került a spárgákra....nem is tudom, melyik ízlett jobban. Ha az össz-íthatást veszem figyelembe, a piccante nyert. A spárgának enyhén édeskés ízt adott, ami visszabökött a sajtra, a sajt meg a spárgára, a spárga meg a sajtra....az az érzésem támadt, ezek ketten nem tudnak egymás nélkül meglenni. A dolce is jó lett, de közel sem okoz akkora hatást az ember szájában, és legfőképp a gondolataiban, mint az előző.
Ezen felbuzdulva készítettem egy fehérspárgás-gorgonzolás rizottót, ami nem "da ristorante", hanem egyenesen "da Ferarùt" minősítést kapott. Jó, jó azért nem ártott volna egy a Ferarùtot valamivel gyakrabban megjárt gasztrosznob bandával vagy Ember szokásos bölcs javaslatára Sig. Rizottóval ;-))) megkóstoltatni, de azért ez az egész így sem rossz. Ember az Ember. Az Ember véleménye pedig Vélemény.
Ja, nemrég vettem észre, hogy a legjobban sikerült ételekről nincs kép. Mi ebből a tanulság? Hogy még mindig jobban szeretek enni, mint fotózni. Nem őrültem meg, a teraszig rohangálni egy tál mennyei gorgonzolás rizottóval! Mire visszaérek vele a konyhába annyi az egésznek!
Ja, nemrég vettem észre, hogy a legjobban sikerült ételekről nincs kép. Mi ebből a tanulság? Hogy még mindig jobban szeretek enni, mint fotózni. Nem őrültem meg, a teraszig rohangálni egy tál mennyei gorgonzolás rizottóval! Mire visszaérek vele a konyhába annyi az egésznek!
Mi is volt még? Sonkával és zöldfűszeres ricottával. palacsintába tekert fehérspárga. Kell ezt írni? Sütöttem palacsintát (franciás soktojásosat) kiterítettem, megkentem egy kevés zöldfűszerekkel kikevert ricottával (zöldfűszerek: ami éppen volt itthon, ha jól emlékszem volt benne bazsalikom, petrezselyemzöld és kakukkfű, igen, kakukkfű az biztos, mert mostanában a kakukkfüvet nagyon szeretem), erre egy-két hajszálvékony szelet enyhén füstölt sonkát fektettem, erre raktam a sós vízben megfőzött fehérspárgasípokat, feltekertem, szeleteltem, megettük.
Aztán volt még penne bazsalikomos ricottával és fehérspárgával jó borsosan. Volt benne egy kevés fontina is, ami szerintem nagyot dobott az egészen.
Aztán volt még penne bazsalikomos ricottával és fehérspárgával jó borsosan. Volt benne egy kevés fontina is, ami szerintem nagyot dobott az egészen.
Végül a klasszikusok, amiket minden évben készítek, és ízben a fentibb említett gorgonzolás rizottót leszámítva továbbra is listavezetők - mondhat bárki bármit, hozhatnak habos, buborékos, pöttyös,-csöppös, fejben napokig gyúrt kreációkat elém: párolt fehérspárga főtt tojással, sózva, borsozva, kevés borecettel és olívaolajjal meglocsolva; zöldspárgás rizottó,
és a maradékból spárgakrémleves.
és a maradékból spárgakrémleves.
A spárga babáknak 7 hónapos kortól adható. Anna is kapott, fehéret: a spárgákat megpucoltam, megfőztem, és egy főtt krumplival, egy főtt sárgarépával, egy kevés nyúlhússal, 1 tk. Parmigianoval és 1 tk. olívaolajjal együtt összeturmixoltam.
Nessun commento:
Posta un commento