giovedì 12 marzo 2009

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Íme tehát a saját gyűjtésű kagylókból készült rizottó.
Ember azt mondta, hogy „è da Ferarùt”! (A Ferarùt Friuli egyik legjobb, elsősorban halételekre specializálódott étterme. Itt található Rivignanoban.) Jesszusklarinét, ilyen bókot még senkitől sem kaptam! :-)
Menet közben, azt hiszem, rájöttem, hogy miért lett olyan finom ez a rizottó. Közvetlenül a bibionei világítótorony mellett folyik bele a tengerbe a Tagliamento folyó, így a környéken éldegélő kagylóknak nincs az a penetráns halszaguk/ízük, és a belőlük készült ételek is teljesen más ízt kapnak. (A tészta egyébként, valószínűleg épp emiatt, túl „delicata”-ra sikeredett, ellenben a rizottóval csodát művelt!)

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Hozzávalók 2 személyre:

  • 2 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
  • 300 g kékkagyló
  • kb. 15 db vénuszkagyló (sajnos csak ennyit sikerült összegyűjteni)
  • extraszűz olívaolaj
  • 2 tk. vaj
  • 1 csokor petrezselyemzöld
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb vöröshagyma
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 4 db Picadilly paradicsom
  • fehérbors
  • szükség szerint só


A kagylókat többször váltott vízben alaposan átmosom, ha van rá idő, néhány órán keresztül sós vízben állni hagyom. A kékkagylókat egy kefével megtisztítom, majd egy csipesszel kitépem a hátukon lévő ún. „szakállat”.
Egy serpenyőben olajat hevítek, rádobok 2 gerezd, kissé szétnyomott fokhagymát, majd hozzáadom a kagylókat. A serpenyőt lefedem, megvárom amíg a kagylók kinyílnak, (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) egyenként kiszedegetem mindet, végül az alatta keletkezett levet egy gézlapon keresztül átszűröm, és felforralom.
1 tk vajat és egy kevés olívaolajat egy kisebb lábasban felhevítek, hozzáadom az apró kockára vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Fehéredésigpárolom, belekeverem a rizst és addig pirítom, míg az egész enyhén sárgás színt kap.
Felöntöm a fehérborral, megvárom amíg szinte teljesen elpárolog, majd folyamatosan kevergetve az előzőleg leszűrt forró lével locsolgatom mindaddig amíg a rizs „al denté”-re puhul. (Ha a lé kevésnek bizonyulna, adhatunk hozzá halalaplevet vagy vizet is. Az a fontos, hogy a rizshez adott folyadék mindig forró legyen!)
Amikor a rizs megpuhult, hozzáadom a felaprított petrezselyemzöldet, a héjastól apró kockára vágott Picadilly paradicsomot, (nem kell megijedni, nem fognak paradicsomhéjak úszkálni a rizottóban, a „PP” nem az a szétfővős fajta ;-), a maradék 1 tk. vajat, a kagylóhéjból kiszedegetett kékkagylókat és a vénuszkagylókat is. Ez utóbbit hagyhatjuk a héjukban is. (Jééééé, mennyi héj!)
Az egészet óvatosan összekeverjük, adunk hozzá egy kevés őrölt fehérborsot, ha szükséges sót, 1-2 percig forraljuk, és azonnal tálaljuk.

4 commenti:

Vica ha detto...

Szia!Örülök hogy vagy ismét!
A párom is istenien késziti sajna nekem még egy párszor el kell készitenem hogy azt mondjam rá:hm..ez már hasonlit.

Gabah ha detto...

Szia Vicuska!
Meglátod, fog az menni! Kukkold csak ki a párod rizottó-trükkjeit! ;-)

Sáfránysárkány ha detto...

Aaahh, végre egy jó kis igazi rizott recept, mennyit kerestem! Igaz én scampival és tintahallal akarom kipróbálni...

Gabah ha detto...

Szia Sáfránysárkány! Örülök,hogy tetszik! Épp tegnap ebédeltünk olyan rizottót, amibe végül raktam két szkampit is. Ritkán lehet szép szkampira bukkanni egy egyszerű falusi piacon,de tegnap sikerült. Ezen kívül vénuszkagyló és egy-két rákfarok volt benne, de tintahallal is tökéletes lesz!