December 8. Olaszországban munkaszüneti nap. Ember tehát nem dolgozott. A délelőtti, unokaöcsiknek tartott matematika óra után kedvenc szomszédainkkal, és Foggy kuttyal ismét a tengerparton kötöttünk ki.
Hatalmasat "sétáltunk" (Artúrral a séta külön téma ;-) és hála az apálynak, és a csodálatos napsütésnek, begyűjtöttük a napi betevőnket is. Rizottó lesz belőle!
Az már csak hab a tortán, hogy sógor ember vadászott nekem egy fácánt, és egy csodálatos szalonkát is! (Receptek valószínűleg csak januárban. :-()
4 commenti:
Basszus, ebből tényleg menedékjog lesz :) Így könnyű sétálgatni :)
az ott borotva kagyló? hmm... azt nagyon szeretem:))
a vadakat is szívesen bevállalnám:)
:-)))))))))))))))
Lorien, akkor most nagyon galád leszek, ha azt is elmesélem, hogy a tengerig vezető út tele volt gombával!!!! Nagyon sajnáltam, hogy nem volt köztünk olyan, aki igazán ért hozzá, egy nagy kosárral biztos begyűjthettünk volna.
Ne félj semmit! A menedékjogot meg valahogy majd elintézzük! :-))))
Ciao Toma! A hosszúra gondolsz? Én hüvelykagylóként ismerem, de lehet, hogy "borotvának" is hívják. Kár, hogy csak ötöt találtunk, így a többivel együtt kellett elkészíteni. Az egyik jól el is vágta az ujjamat, váááá! :-)
(Egyébként valami fenséges lett a rizottó!!! Nem is várok a postolással januárig! ;-)
A vadakon még egyelőre gondolkodom. Mindenképp valami helyi specialtást tervezek belőlük, de ettől függetlenül bármilyen ötletet szívesen fogadok (elsősorba a szalonkára).
Posta un commento