giovedì 12 agosto 2010

Vaníliás tejberizs-bogyósok-karamellás keksz

Pikk-pakk villantós desszert. bébiételes üvegekben tálalva. A fogyókúrámnak már úgyis lőttek...egyébként meg kb. hatodszor ülök le, hogy ezt a kétsoros posztot begépeljem. Ez már örökre így marad?
Vaníliás tejberizs-bogyósok-karamellás keksz
Hozzávalók: 7 dl zsíros tej, 140 g kerekszemű rizs, 1/2 vaníliarúd, 300 g málna, szeder, ribizli, áfonya vegyesen, ízlés szerint (nád)cukor, 1 citrom leve, 1 ek. étkezési keményítő, 8 db karamellás keksz (Lotus)
A tejből, rizsből ízlés szerinti mennyiségű cukorral és a vaníliarúd kikapart magocskáival lassú tűzön, krémes tejberizst főztem (a tej egy részét helyettesíthetjük tejszínnel is). A cukrot kissé karamellizáltam (nagyon kissé!, épp csak el sem kezdett színt kapni a cukor, de az illata már a karamellre hajazott), hozzáadtam a gyümölcsöket, a citromlevet, megvártam, amíg az egész levet enged, ekkor beleszitáltam egy csapott evőkanálnyi étkezési keményítőt, főztem még egy-két percig, és ennyi.
A tejberizst még melegen 125 ml-es bébiételes üvegekbe kanalaztam (meg közben eszegettem egy kicsit, így négy üveget sikerült megtölteni), rácsorgattam a gyümölcsös egyveleget, és szobahőmérsékleten hagytam langyosra hűlni. Tálalás előtt közvetlenül megszórtam apróra tördelt karamellás keksszel.
Ötlet: Sale e Pepe

martedì 3 agosto 2010

Panada (il pan bulìt - per quelli che non hanno denti) - Panada (főtt kenyér - a fogatlanoknak) --- VKF! XXXVI.

Nem volt könnyű szülés ez a VKF! forduló, nem azért mintha a számítógépem nem tobzódna még publikálatlan tradícionális olasz ételek fotóiban, hanem mert az történt, hogy készültem, terveztem, olvastam reggel-este, aztán Ember vasárnapra húslevest, sült csirkét és lecsót óhajtott, ráadásul otthonról jött egy kb. tízkilós zöldségszállítmány, amit nem hagyhattam a tavernában, ott már a bornak sem jó, nemhogy a friss zöldségeknek, s én szerényen mindemellett házisajtot terveztem, kenyeret, egy cápás quiche-t a VKF!-re, meg sütit, igen, sütit azt mindenképp, mert hetek óta nem láttam süteményt az asztalunkon.
Ráadásul épp néhány hete találtam rá féláron a Culinaria sorozat Karibi konyha kötetére, meg biztos ami biztos, egyúttal bedobtam a kosaramba egy kevésbé színvonalas kiadású venetói tengeri recepttárat is, arra az esetre ha repülőhalat, nagyobb cápát, hibiszkuszvirágot, zöld banánt, kenyérfagyümölcsöt most az egyszer Rivignanoban nem kapnék. Erre Ember jön itt nekem a húslevessel... Csak onnan tudtam, hogy nagyon vágyik rá, mert azt is hozzátette, hogy még Annát is elviszi egy naaaagy rivignanoi körutazásra, csak legyen végre egy jó brodo. 
Végül persze lett húsleves, meg lecsó, megsült a csirke is, sikerült a 10 kg friss zöldséget felnőttesen is és gyerekesen is elkészíteni, de a nagy rivignanoi körutazásnak 1/2 11-kor vége lett, én meg itt ültem kétségbeesve, hogy akkor most én mit fogok publikálni a Sedith nagyszerű témájában. Arra már nem volt időm, hogy nagy terveket szőjek, gyorsan meginterjúvoltam a szomszédot, van-e valami dél-itáliai ötlete (anyukája déli),  de csak padlizsános receptek jutottak eszébe, nekem meg épp padlizsánom nem volt itthon, aztán végiglapoztam egy friulán szakácskönyvet, és végül vállveregetve konstatáltam, hogy a főtt kenyértől egyszerűbb étel nem létezik a világon, ezt fogom elkészíteni.
Gyorsan utánagugliztam a szakácskönyves polcon, és kiderült, hogy van toszkán változata is, ami csupán néhány tojással gazdagabb, és a nem csak simán, hanem lereszelve szétázott kenyér miatt minden bizonnyal szimpatikusabb állagú is - mert bizony ennek a levesnek? ....nem mondom ki na, hogy milyen állaga van, de evés közben az az érzése támad az embernek, hogy beszedett egy jó kis doveberi begfázást, khgrrrrr, phö.
És hogy mindez miért  a fogatlanoknak? Mert az olasz paraszti konyha eme gyöngyszeme az idősek és a gyerekek kedvenc eledele volt egykor. (És én nem is gondoltam volna, hogy manapság is elő-előfordul a hagyományőrzőbb családok asztalán!)
Mostanában egyébként nem adom fel olyan könnyen, így a legközelebbi húslevesnél a toszkán változattal próbálkozom; azt majd kissé antiautentikusan, ropogósra sült zsályalevelekkel a tetején fogom tálalni, mert szerintem ehhez a csatakos-mállós-nyálas-nyúlós halmazállapotú paraszti ételhez kifejezetten illik.
Aztán egyszer csak megbarátkozunk, a panada meg én.
Panada - il pan bulìt
Hozzávalók: 400 g száraz kenyér, 1 l húsleves vagy 7,5 dl víz és 2,5 dl tej, 2 babérlevél, 1 zsályalevél, 30 g vaj vagy egy kevés olívaolaj, érlelt sajt

A száraz kenyeret a levesbe aprítottam, hozzáadtam a babérlevelet, és az egészet gyakran kevergetve addig főztem, amíg az egész krémes állagú lett (ezt a "krémes" állagot nem én találtam ki, a szakácskönyv írta). A levest még forrón tányérokba szedtem, (pontosabban tányérba, mert Ember köszönte szépen, és azt mondta, hogy neki még van foga), a tetejét meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, reszeltem rá egy kávéskanálnyi Grana Padanot. A tányérba szedett leves felét megettem, kb. egy fél evőkanálnyit A Gyereknek adtam - nem kérette magát -, a többit pedig közös megegyszés alapján Artúrnak adtuk.
Nem lepődnék meg, ha valaki magyar verziót is fel tudna mutatni!

giovedì 29 luglio 2010

Kakukkfüves petrezselyemkrém

Szerintem a sorban a leggyengébb láncszem, ennek ellenére percek alatt elfogyott. Újratervezés folyamatban, a sütőben sült petrezselyemhez még sok reményt fűzök. Az biztos, hogy fokhagyma egyáltalán nem szükségeltetik a krémbe, a petrezselyemgyökérnek már önmagában is nagyon intenzív az íze, legközelebb hagyom, hadd érvényesüljön!
Kakukkfüves petrezselyemkrém
Hozzávalók: 200 g új petrezselyemgyökér, 2 gerezd fokhagyma, 3 ek. olívaolaj, 1 dl száraz fehérbor, friss kakukkfű, 1 ek. tejföl, só, bors, fél citrom leve, 2 tk. mustár
A petrezselyemgyökereket megtisztítottam, félbevágtam, a fokhagymagerezdekkel együtt egy sütőpapírral kibélelt tűzálló tálba raktam, meglocsoltam az olívaolajjal és a fehérborral, majd 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg megpuhultak/megpirultak.
A fokhagymát kinyomtam a héjából, és a sült gyökerekkel együtt botmixerrel pépesítettem. Hozzáadtam a citromlevet, a kakukkfűlevélkéket, egy kevés sót, borsot, és eredetileg ezen kívül nem is akartam mást tenni, csak így, langyosan gyorsan pirítósra kenni, de nekem kicsit kesernyésnek tűnt, így először a mustárral, majd a tejföllel próbáltam korrigálni az ízeket. 
A még forró, sült petrezselyemgyökér egy kevés hideg gorgonzolával a tetején mennyei!

Sáfrányos-lilahagymás tojáskrém

A kerti mulatság menüjének egyik mellékszereplője, nem mellékes retro beütéssel ill. sikerrel.
Sáfrányos-lilahagymás tojáskrém
Hozzávalók: 5 tojás, 5 ek. tejföl, 5 ek. natúr joghurt, 2 ek. majonéz, fél citrom leve, egy csipetnyi sáfrány, egy kis csokor friss korianderlevél, 1 kis fej lilahagyma, só, bors
A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, kettőt nagylyukú reszeltőn lereszeltem, hármat nagyobb kockára vágtam, majd hozzáadtam felaprított lilahagymát és a korianderzöldet. Meglocsoltam a citromlével, sóztam, borsot tekertem rá, jól összekevertem, és kb. 20 percig állni hagytam. Csak ezután adtam hozzá a tejfölt, a joghurtot, a majonézt és a sáfrányt, végül az egészet néhány órára hűtőbe raktam, hogy az ízek összeérjenek.

lunedì 19 luglio 2010

Che giornataccia!

A halárusnak meghalt a fia, a hentesnek az anyukája, a pékség szabadság miatt zárva, a fotósnál nem működik a telefonfeltöltés, három Embernagynéni, két barátnőjük + Emberfőnök anyukája egyszerre rohamozzák meg A Gyereket, az ordít, csimpaszkodik az anyjába, nincs hozzászokva a hangos csiripeléshez, anyja majdnem hazáig cipeli a 30 fokban, jön a szomszéd -és marad is tizenegy ötvenháromig, kávésdoboz alján lévő két kiskanálnyi kávé szanaszét szóródik a konyhában, egy késsel két ujj elvág, DE! ebéd félegyre kész.
Nem jó: még nincs vége a napnak.
Jó: Gyerek annyira elfárad, hogy egy nap alatt kétszer alszik el játék közben.

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém harmadszor

Eleget kerteltem már hozzá itt és itt. A 3MC-vel eltöltött félnapos kerti mókára készült négy kence egyike. (Helyes így ez a mondat? Nem hinném. Mindegy, ezzel most nem foglalkozunk, a receptet akkor is begépelem! Ja, és ha valaki Corianból szeretne csúcsszuper egyedi konyhát, csörömpöljön! )
Ricottás paprikakrém
Hozzávalók: 4 db piros kaliforniai paprika (vagy 6 db kápia paprika), 100 g ricotta, 150 g túró, egy csokor metélőhagyma, 4-5 bazsalikomlevél, 10 zellerlevél, só, bors

A paprikákat megmostam, és 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg szépen megbarnultak. Amikor a paprikák kihűltek, lehúztam a héjukat, majd a paprikahús egyik felét botmixerrel pépesítettem, a másik felét pedig apró kockára vágtam. A metélőhagymát és a zellerleveleket nagyon felaprítottam, a bazsalikomleveleket pici darabokra tépkedtem. Végül a túrót, a ricottát, a zöldfűszereket és a paprikát villával összekevertem, és sóval, borssal ízesítettem. Legközelebb egy chilit is belekarikázok.
Ezeste volt még:
- csípős marinált mozzarella Mammától (kb. ötször akartam már írni neki, hogy "vittem" és hogy nagyon jól sikerült - okos volt, aki a fészbukon a lájkolást kitalálta!)
- zöldfűszeres-chilis uborka (mert nem csak húsokon, de pirítóson is finom! fontos, hogy előző nap készítsük el, hogy az ízek jól összeérjenek!)
- gorgonzolás karalábékence
- sült petrezselyem kence
- sáfrányos-lilahagymás tojáskence
meg egy jó vadas beütésű marhapörkölt sült polentával. Ja, és sütöttem egy pofonegyszerű körtetortát, ami rajtam kívül mindenkinek ízlett. Mindez kb. 20 főre készült, de végül nem voltunk annyian.

Krisztinka, köszönöm az isteni pogácsát, anyukám, neked pedig a gyerekrevigyázást!
Idő(járás) ill. Gyerek függvényében receptek következnek.

Hasonló paprikakrémet találtok az Orient Expresszen Mammától.

domenica 18 luglio 2010

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém másodszor


Tegnap, amikor a hőmérő higanyszála árnyékban 37,5 fokot mutatott, a páratartalom pedig a 70%-ot súrolta, bepakoltuk magunkat az autóba, és elmentünk a legközelebbi bevásárlóközontba.
Imádtam, amikor a bejáratnál az arcomba csapott a száraz, jeges, halszagú levegő - ti. a halaspult épp a bejárattal szemben van. Élveztük a klímát, és Ember legnagyobb örömére csináltam magunknak egy csajos délutánt: Annára napszemüvegeket próbálgattunk, fagyiztunk, és vettem Annának egy nőcis nadrágot, két pár zoknit, magamnak pedig bambuszfakanalakat, egy tökjó fehér szoknyát meg egy pöttyös esernyőt! Biztos, ami biztos.
Fél hatra értünk haza, ennyi időt ritkán töltünk efféle városi mulatságokkal, kinn ekkor 31,5, benn 29 fok volt, Anna az etetőszékben öt perc alatt csuromvizes lett -szeegénykém. (Közben eszembe jutott, hogy tegnapelőtt mondta Ember egyik kolleganője, hogy a párjánál a tetőtéri hálószobában 36 fok volt éjszaka. Mókás lehet ilyen helyen aludni. :-)
S hogy a csajos napnak emberes vége legyen, és izzadjunk is egy kicsit, hisz nem lehetünk egész nap úrinép, elmentünk a pisztrángos Pippohoz sörözni. 
Pokoli éjjel következett. Most jutottam el odáig, hogy legszívesebben a bőrt is lehúztam volna magamról. Fél egykor Anna is felébredt, kettőig labdáztunk, meg számolgattuk a virágokat az új zokniján. Aztán nagy nehezen elnyomott minket a forró álom.
Most ötóra múlt. Megérkezett A Szél! Az első fuvallatra felpattantam az ágyból, és rohantam friss levegőt szívni! (A folyosón b×meg -bocs- már megint szembe jött velem egy skorpió; tudtam, hogy most sem ússzuk meg a hazatérést skorpiók nélkül, de ezúttal kibírtam sikítás nélkül. Egy hős vagyok!)

Most jönne a recept, de féltem a számítógépet a villámoktól, úgyhogy most záróra.
És arról még nem is írtam, hogy amikor otthon voltunk, készíettünk burgundi csigát! Saját csigából, eh?

giovedì 15 luglio 2010

Kencék Nr. 1 - Ricottás paprikakrém

Meleg van. -ezt az írja, akinek fogalma sincs, hogy hogyan kezdjen hozzá egy bejegyzéshez.
Meleg vaan! - ezt az írja, akinek melege van.
MELEG VAN! - ezt az írja, akinek a háza táján úgy 28-30-fok körül mozog a hőmérséklet.
K*va meleg van - ezt az írja, aki Magyarorsszágon lakik
én pedig azt írom, hogy utálom a nyarat, a meleget, a párát, az állandó "tigris"szúnyogokat, akiktől -amikor végre este nyolc után élvezhetné ez ember a huszonnyóc fokot a harminchárom helyett LÉTEZNI nem lehet (volt már egyszerre hat szúnyog rátapadva a lábadra? nnnnna, ez itten természetes, kérem szépen, főleg hogy aszfalt sincs a "strada privata ad uso comunale"-n).
Írtam már, hogy imádom az olaszokat és imádok Olaszországban élni? Ööööö, ezt mindenki csak addig hajtogatja, amíg "komolyan" ide nem kerül... és most nincs se recept, se semmi (nem mintha nem lenne vagy hatvanhét posztolandó kaja a gépen) csak ez a dögmeleg, és Anna is nyifog, de a mai "ebéd" hál'Istennek "kész", s hogy mire ez a sok idézőjel meg zárójel? Idegesít a meleg. Ebéd: nekem ebéd az édesköményes-ecetes-tejfölös fejtett bab leves; Embernek szóba sem jöhet - tejföl? hideg leves? még jó hogy nincs benne gyümölcs!; szóval neki lesz spaghetti all'aglio-olio e peperoncino, ami elkészül kb. 10 perc alatt  utána egy tökjó caprese (yess!!! van bivaly Rivignanoban kvkp. bivalymozzarella is!)
Közben eszembe jutott, hogy addig nincs meleg, értitek, NINCS MELEG! amíg a gasztrobloggerek olajban sült ételeket posztolnak "ebben anagy melegben nem akarok főzni" címszó alatt.
Tegnap a 33 fokban nem száradtak meg estére a délelőtt tízkor kipakolt ruháim. Utálom a nyarat!

venerdì 2 luglio 2010

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával

Cukkinis-lilahagymás tésztasaláta szárított vörösáfonyával
Hozzávalók: 320 g fusilli, 300 g cukkini, 1 kis fej lilahagyma, 60 g szárított vörösáfonya, 120 g caciotta vagy más félkemény édeskés, zsíros sajt (ha kontrasztosabb salátát szeretnénk, próbálkozhatunk sósabb, erőteljesebb ízű sajtokkal, én most valami "vörösáfonyához simulót" kerestem), só, bors, extraszűz olívaolaj

A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszelem, a lilahagymát nagyon vékonyan felszeletelem, a vöröráfonyát apróra, a caciottát pedig kisebb kockákra vágom.
A fusillit bő, sós vízben kifőzöm, "al dente" leszűröm, összeforgatom egy kevés olívaolajjal, belekeverem az összes többi hozzávalót, sózom, borsot tekerek rá, és azonnal tálalom.
Magamnak fontos! Az Egòban ősszel nagy pocakkal elfogyasztott körtés-taggiai olívabogyós trofie-re emlékeztet (amit egyébként azóta sem sikerült 100%-osra reprodukálni.)

Tonhalas-zöldborsós fusilli

Tonhalas-zöldborsós fusilli
Hozzávalók: 320 g fusilli, 240 g tonhalkonzerv ízlés és vonalak szerint olívaolajban vagy sós lében, 120 g friss vagy fagyasztott zöldborsó, só, bors, 1 ek. kapribogyó, 1 dl száraz fehérbor, 1 chilipaprika, extraszűz olívaolaj
A tonhalat lecsöpögtetem, villával nagyobb darabokra töröm.
Egy serpenyőben olajat hevítek, hozzáadom a zöldborsót és a felkarikázott chilit, sót, borsot, majd az egészet roppanósra párolom. Hozzáadom a felaprított kapribogyót, a tonhalat, a fehérbort, további 1-2 percig főzöm, és a közben lobogó, bő sós vízben kifőzött fusillivel összekeverve azonnal tálalom.

Cuori balzsamkrémes-ricottás csiperkével

Épp a kovászos uborka lével savanyított sertésszív levesem receptjét kezdtem volna körmölni, amikor megláttam, hogy a Pasta e basta! bekerült a legjobb ötvenbe. Hmmmm.. örülünk neki, ugye, Mamma? Tehát akkor ünnepeljünk, tramtadadam, íme három gyors tésztarecept. Itt is, és ott is olvashatjátok!
Cuori balzsamkrémes-ricottás csiperkével
Hozzávalók: 320 g cuori tészta, 500 g csiperke, 1 salotta hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kisebb sárgarépa, 4 ek. + néhány csepp balzsamkrém, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 csokor friss koriander, extraszűz olívaolaj, 150 g ricotta
Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, hozzáadtam felkockázott hagymát, az áttört fokhagymát, a nagylyukú reszelőn lereszelt sárgarépát, és az apróra vágott csiperkét. Sóztam, borsoztam, és amikor a zöldségek alatti lé teljesen elfőtt, hozzáadtam a felaprított koriandert, a petrezselyemzöldet valamint a 4 ek. balzsamkrémet is, majd az egészet további egy-két percig főztem-pirítottam. Ekkor belekevertem a ricottát, és a serpenyőt lehúztam a tűzről.
Ezalatt a tésztát lobogó sós vízben kifőztem, "al dente" leszűrtem, összekevertem a gombás-ricottás masszával, és néhány csepp balzsamkrémmel ill. friss korianderlevéllel a tetején azonnal tálaltam.

mercoledì 23 giugno 2010

Dieta mediterránea

Uh, ez a film azt a címet kapta magyarul, hogy "Mediterrán finomságok"???!!!
:-(

domenica 20 giugno 2010

VKF! XXXV. Rakjunk tüzet a szabadban!

Van egy szupertitkos pácreceptem, amit most nem publikálok, mert akkor már nem lesz szupertitkos. Na, jó, egyébként sem az, mert M. barátnőm, akinél szinte minden hétvégén ínyenc vendégsereg ücsörög, addig addig könyörgött, míg megkapta -azóta is aratja a babérokat. Szóval most nem ez a recept jön, csak megemlítettem. :-) És köszönet érte Hobbiszakácsnak!
Valami hasonlót azért összehoztam tegnap, csak hogy senki ne maradjon ki a jóból, meg ugye gyorsan kellett valamit kreálni a Kata által meghirdetett XXXV. VKF!-re is. A majdnem csodapác mellett készítettem még egy egyszerű, gyors, "alap" olasz pácot is (azért "alap" mert Olaszországban szinte minden grillezésre szánt húst így pácolnak be, ami nem baj, mert nagyon finom lesz a végeredmény, ugyanakkor egy idő után unalmas lesz minden grillezős trattoriában ugyanazt az ízű húst enni; érdekes módon, elég szegényes talján barátaink fantáziája ezen a téren, de ez sem baj, nem is ezért szeretjük őket.).
Kerestem tehát valamit, amivel fel lehet dobni az egészet, így került a már megsült hús tetejére egy uborkás-chilis-fekete olívabogyós keverék, aminek az ötletét egy a La Cucina Italiana júniusi számában megjelent recept adta. Köretként egy kevés cukkinit grilleztem, és volt még egy kevés életem legfinomabb kovászos uborkájából, így elmaradt az egyébként elmaradhatatlan polenta. Fénykép csak alig-alig készült, a bent megterített asztalhoz végül le sem ültünk, minden "lábon" fogyott el.
Fokhagymás-chilis csirkeszárnyak
Hozzávalók: 1 kg csirkeszárny
A páchoz: 4 chilipaprika, 1,5 dl napraforgó olaj, 2 gerezd fokhagyma, 2 tk. őrölt koriander, 2 tk. szezámmag, 1 tk. őrölt kömény, egy csokor friss majoránna, só, bors
A csirkeszárnyak végeit levágtam (ezeket nem használtam fel), a megmaradt szárnyrészt pedig kettévágtam. A chilit kimagoztam, az erek nagy részét eltávolítottam. A pác hozzávalóit merülőmixerrel pépesítettem, a kettévágott csirkeszárnyakra öntöttem, alaposan összekevertem az egészet, és kb. egy órán keresztül állni hagytam. Ezután a húst előre beáztatott fa nyársakra tűztem, és faszénparázson készre sütöttem.

Zöldfűszeres-fehérboros csirkenyársak zöldfűszeres-chilis uborkával
Hozzávalók: 4 egész csirkecomb
A páchoz: 1,5 dlolívaolaj, néhány ág rozmaring, 6-8 zsályalevél, só, bors, 1 dl száraz fehérbor
Az uborkához: 1 közepes uborka (kb. 150 g), 1 chili, egy marék vadrukola, egy csokor petrezselyemzöld, friss kakukkfűlevélkék,12 db taggiai olívabogyó, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 5-6 ek. extraszűz olívaolaj
Az uborkát meghámoztam, nagyon apró kockára vágtam. Az olívabogyót, a rukolát, a petrezselyemzöldet és a kakukkfüvet felaprítottam, összekevertem az uborkakockákkal, az áttört fokhagymával, és a vékony karikára vágott chilivel, sóztam, borsoztam, meglocsoltam az olívaolajjal, és kb. fél órán keresztül állni hagytam.
A csirkecombokat kicsontoztam, és gyufásdoboz nagyságú darabokra vágtam (a bőrt rajtahagytam!), majd sóztam, borsoztam, rászórtam a rozmaringágakról leszedett leveleket és a nagyobb darabokra tépkedett zsályát is, ráöntöttem az olívaolajat, belemasszíroztam a húsba a fűszereket, végül az egészet leöntöttem a  fehérborral, jól összekevertem, és egy órán át állni hagytam. Ezután a csirkecomb kockákat előre beáztatot fa nyársakra tűztem, faszénparázson készre sütöttem, bekentem a zöldfűszeres-chilis-uborkás keverékkel és csak kb. 5-10 perc után szervíroztam.

martedì 15 giugno 2010

Zöldfűszeres nyílkalmár kapribogyós-mustáros törtkrumplival

Nyári, hűsítő, előre elkészíthető (sőt, készítendő), gyors, előétel vagy főétel és köret, (tésztára is), két légy, öööö pontosabban alap egy csapásra...ennyi. Ja, és finom!
Zöldfűszeres nyílkalmár
Hozzávalók: 600 g 10-12 cm-es nyílkalmár vagy tintahal, 1 póréhagyma, nagy csokor friss zöldfűszer (petrezselyemzöld, zellerlevél, koriander, kakukkfű), extraszűz olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl száraz fehérbor, só, bors
A nyílkalmárokat megtisztítottam: fej belekkel együtt kihúz, belül alaposan kiöblít (nem lepődik meg, ha félog megrágott garnélafejet, vagy egyéb tengeri ingyombingyomot talál belül, a nyílkalmár ilyenekkel táplálkozik) külső, lilás-foltos hártya lehúz, átlátszó, vékony váz eltávolít, a fejrészből csápokat kivág, akit zavar, késsel a tapadókorongocskákat lekapirgál. Ennyi. :-)
A póréhagymát vékonyan fekarikáztam, az olajon az áttört fokhagymával együtt megdinszteltem, hozzáadtam a felkarikázott nyílkalmárok testét és csápjait (tiszta horror!) felöntöttema fehérborral és nagy lángon kb. 3-4 percig főztem. Ekkor hozzáadtam az apróra vágott zöldfűszereket, kevés sót, borsot, és további 2-3 perc alatt az egészet készre főztem. Embernek szépiatintával festett tagliolinire, melegen, magamnak kapribogyós-mustáros törtkrumplival, hidegen tálaltam. Köret nélkül tökéletes nyári előételnek is!

Kapribogyós-mustáros törtkrumpli
Hozzávalók: 600 g krumpli, 1 póréhagyma, extraszűz olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma, nagy csokor friss zöldfűszer (petrezselyemzöld, koriander, zellerlevél, kakukkfű), 2 ek. mustár, 2 ek. kapribogyó, néhány csepp balzsamkrém
A póréhagymát vékonyan felkarikáztam, és egy kevés olívaolajon az áttört fokhagymával együtt megdinszteltem. Hozzáadtam az apróra vágott zöldfűszereket, borsoztam, és kis lángon további két percig főztem.
A krumplit megtisztítottam, felkockáztam, sós vízben puhára főztem, leszűrtem, hozzáadtam az olajos-hagymás zöldfűszereket, a mustárt és a felaprítottt kapribogyót is. Az egészet (nem kímélve) összekevertem, majd villával kissé megnyomkodtam, hogy törtkrumpli kinézete legyen. Langyosan, néhány csepp balzsamkrémmel és a nyílkalmárokkal együtt tálaltam.

giovedì 10 giugno 2010

Farfalle koktélparadicsommal, robiolával és bazsalikommal

Csak egy az utóbbi időben legyártott milliónyi szupergyors tészta közül. Nagyon nyári, nagyon könnyű és nagyon finom!
Farfalle koktélparadicsommal, robiolával és bazsalikommal
Hozzávalók: 320 g farfalle, 1 chili, 100 g robiola, egy nagy csokor bazsalikom, 1 gerezd fokhagyma, 8 db érett, édes koktélparadicsom, só, bors
A hozzávalókat (a tészta és a chili kivételével) összeturmixoltam. A farfalle tésztát bő, sós vízben kifőztem, "al dente" leszűrtem, összekevertem a robiolás-fokhagymás-paradicsomos szósszal, tányérokra szedtem, felkarikázott chilit és egy kis frissen őrölt borsot szórtam a tetejére, és azonnal tálaltam.

Sonkába tekert, sajttal töltött cukkinilapok

Mostanában az előre vagy maximum szupergyorsan elkészíthető ételeket favorizálom, Anna délelőtti alvása ugyanis megtörni látszik. Épp két hónapja, amikor visszajöttünk Magyarországról, kezdett el aludni napközben. Előtte semmit. Örültem, és most, mire már majdnem helyrerázódtunk, újra kezdődik az egész -ami egyébként kb. normális lenne ebben a korban. Na, de nem esünk kétségbe, lassan csak elkezd kúszni, mászni, téblábolni A Gyerek, akkor talán könnyebb lesz...és most mondja mindenki kórusban, hogy ééééébresztőőőőő, anyukaaaaa!
Visszatérve erre a cukkinis tekercsre: ha jól emlékszem, valamelyik régesrégi gasztronómiai magazin hátoldalán láttam recept nélkül(?). Soványabb sajttal (mert szerintem olyan, hogy sovány sajt, nem létezik) és egy fél szelet kissé megpirított kenyérrel még a diétás ebédembe is belefért.
Azt gondoltam, legközelebb grillezett garnélafarkakat pakolok a sajt helyére.
Sonkába tekert, sajttal töltött cukkinilapok
Hozzávalók: 2 közepes cukkini, 100 g pármai sonka, 100 g kedvünkre való kemény, zsíros nem túl idős sajt (hogy mondják ezt vajon magyarul?, huh, mióta ittthon vagyok, és keveset olvasok, keveset dolgozok, és még kevesebbet írok, nagyon megcsappant a szókincsem - elsősorban a magyar, de mióta Annamanó megszületett az olasz is lassan már csak a pannolino, cacca és a bimbi szavakra korlátozódik; valami ellenszert ki kellene találni, mert néha még saját magam előtt is zavarba jövök...), só, bors
A cukkinit hosszában kb. 3 mm vastag szeletekre vágom, sózom, borsozom. 
A szeletek felére egy-egy szelet sajtot fektetek, a sajtot beborítom egy másik szelet cukkinivel, végül a "szendvicseket" hajszálvékonyra vágott pármai sonkába tekerem, és 220 fokra előmelegített sütőben, grill programon 10-15 percig sütöm.

lunedì 7 giugno 2010

"Gasztroajándék"

...elvetemült és kevésbé elvetemült gasztrobloggereknek (is).
Imádnivaló, nem? Ujjongva csapkodtam amikor megláttam a rivignanoi ékszerbolt kirakatában.
Volt néhány ismerősöm, akik elég furcsán néztek rám, amikor meglátták, hogy születésnapomra megleptem magam egy kanállal.
Khm, khm, jöhet a többi is!
;-)

venerdì 4 giugno 2010

Marinált sült paprika tonhallal

No, és hogy valami jó is történjen: jóóóóó, jóóóóó, jó lett ez a paprika! Remélem, nem csak a fogyókúra átmeneti egyhangúsága, íztelensége, és az utóbbi napok kimerültsége mondatja velem, de igenis érdemes kipróbálni, ez az előétel ugyanis bekerült az Év Ételei közé a Tavola In Piazzán. És egyébként szerény is vagyok.
Marinált, sült paprika tonhallal
Hozzávalók: 4 kaliforniai paprika, 2 doboz tonhalkonzerv natúr lében, extraszűz olívaolaj, frissen őrölt só és bors, 2 ek. ecetes kapribogyó, egy nagy csokor petrezselyemzöld, néhány koriander- és bazsalikomlevél, 1 gerezd fokhagyma, 3 ek. házi zsemlemorzsa
A paprikákat megmostam, kb. 200 fokos sütőben addig sütöttem, amíg kicsit megbarnultak, majd kicsumáztam, lehúztam a héjukat, és széles csíkokra vágtam mind egyiket Sóztam, borsoztam, összekevertem kb. fél dl olívaolajjal, hozzáadtam a nem túl apróra vágott kapribogyót is, és fél órán keresztül állni hagytam.
Ezalatt egy mozsárban összetörtem a fokhagymát a petrezselyemzölddel, a korianderrel és a bazsalikommal együtt, majd hozzákevertem a zsemlemorzsát.
A paprikákat egy túzálló tálba raktam, rámorzsoltam a tonhalkonzervet, szétterítettem rajta a zöldfűszeres zsemlemorzsát, tekertem rá sót, borsot, és 200 fokra előmelegített sütőben gratin programon kb. 15 percig sütöttem.
Másnap, hidegen a legfinomabb! Mondjuk friss, ropogós bagettel.
Pirítósra is jó, ebben az esetben csak a paprikát készíteném el előre, a többi mehet rá közvetlenül tálalás előtt.
Legközelebb "utó"sütés nélkül készítem, tonhal helyett fetával, és szerintem kap majd egy kevés grapefruit levet is a marinád.

giovedì 27 maggio 2010

Joghurtos spenótkrémleves

A spenót még tavalyi vetésből maradt a kertben. Az idén már kétszer vágtam, általában vajjal, fokhagymával és egy kis szerecsendióval megpárolom, pikk-pakk, kész. Nemrég egyik ismerősünknél Ember véletlenül egy gasztronómiai magazint lapozgatott (nem szokása) és rámutatott egy zöld színű levesre, aminek a tetején szép tejfölcsík úszott, és azt mondta, hogy na ő ezt ugyan meg nem enné, ez biztos nem jó. Vártam néhány napot, amíg elfelejti, amit mondott, és ebédre készítettem neki valami egészen hasonlót (mert azért a tejfölt tényleg csak akkor eszi meg, ha már saláta sincs itthon :-). Az eredmény engem is meglepett, nem csak azért, mert Ember kétszer szedett, hanem mert egy friss,  üde, savanykás, tavaszi leves lett belőle.
Joghurtos spenótkrémleves
Hozzávalók: 500 g spenótlevél - akkor lesz igazán markáns, kicsit csípős-savanykás íze, ha az idősebb levelekből készítjük, 300 ml marhahúsleves, 2 krumpli, 2,5 dl zsíros natúr joghurt, 50 g frissen reszelt Parmigiano, bors, olívaolaj
A spenótot megpároltam, hozzáadtam a húslevest és a meghámozott, felkockázott krumplit, majd az egészet addig főztem, amíg a krumpli megpuhult. Ezután az egészet botmixerrel pépesítettem, majd levettem a tűzről, és belekevertem a 2 dl joghurtot ill. a parmezánt is. (Ezzel már nem főztem tovább.) A maradék joghurttal, egy csík olívaolajjal és két tekerés borssal a tetején tálaltam.

lunedì 24 maggio 2010

Mit eszik a 7 hónapos Anna? - Hozzátáplálás Olaszországban

Kérdezik tőlem sokan. Mit "merek" adni, mit nem. Íme, amit eddig kóstoltunk:
Zöldség: krumpli, sárgarépa, sütőtök, zöldbab, brokkoli, mángold, spenót, cékla (az egyetlen amitől fájt Anna pocakja), zöldborsó, fehérspárga, cukkini, saláta
Gyümölcs: körte, alma, banán, kivi, narancs, citrom, szilva (üveges, bébiknek való szilvapüré, egészen jó szilvaíze van!),
Hús: pulyka, borjú, bárány, csirke, nyúl, strucc és nemrég előkerültek a vörös húsok is, a ló, ill. a marha.
Hal: aranydurbincs, lepényhal, pisztráng

Most van folyamatban, ti. néha-néha keverek egy-egy kiskanállal az ebédbe: paradicsom, ricotta, stracchino, robiola, délelőtt vagy délután a gyümölcs mellé egy-egy evőkanálnyi joghurt. Új sláger a barack. Anna imádja! Általában almával pürésítem. Fogacskái még nincsenek, próbáltam már kicsit darabosra készíteni az ételt, de egyelőre vagy öklendezik a darabkáktól vagy egyenesen kiköpi őket. Szóval ezzel még várunk. 
Pohárból szépen iszik. Vizet. No tea, no gyümölcslé!
A zöldségek párolása során használok friss bazsalikomot, petrezselyemzöldet, néha egy kevés kakukkfüvet, de ezeket mielőtt összeturmixolnám a zöldségeket, kidobom.
Egy étkezés a következőkből áll: kb. 1,5-2 dl zöldségpüré (sárgarépa, cukkini szinte mindig van benne), kb. 40 g hús vagy hal (hal hetente egyszer), 2 tk. Parmigiano vagy Grana, 1 tk. olívaolaj, és 2-3 ek. búzadara/rizs/tápióka/kukoricapehely. Itt nem divat gyümölcsöt külön étkezés alkalmával kínálni a babáknak, általában azt javasolják, hogy adjuk ebéd után, mintegy desszertként, de Anna egyelőre köszöni de ebéd után nem kér, hanem inkább két étkezés között eszik egy-egy nagyobb adagot (pl. fél alma + 1 barack + 2 babakeksz). Apropó, babakeksz. Hogy ez mekkora butaság! Épp itt az ideje, hogy nekiálljak kekszet sütni Annának. Valami tojásmentes receptnek mindjárt utána is nézek, vettem rizslisztet is, kukoricaliszt pedig mindig van itthon. 
Ja, és a legdurvább dolog, ami babaétel ürügyén a kezembe került, az a levespor babáknak.
Egyelőre ennyi jutott eszembe. 
Folyt köv.

Penne bazsalikomos ricottával és fehérspárgával

A spárgás sorból:
Penne bazsalikomos ricottával és fehérspárgával
Hozzávalók: 320 g penne rigate, 500 g fehérspárga, 100 g ricotta, 4 ek. tej, 0,5 dl száraz fehérbor, 1 kis fej hagyma, 1 ek. vaj, egy nagy csokor bazsalikom, só, frissen őrölt feketebors
A spárgasípokat megpucoltam, fél centi vastag karikára vágtam. A hagymát felaprítottam, és a spárgakarikákkal együtt a vajon kissé megpirítottam, felöntöttem a borral, és az egészet addig főztem, amíg a spárga megpuhult. Ekkor rászórtam az apró darabokra tépkedett bazsalikomleveleket, levettem a tűzről, és hozzáadtam a tejjel elkevert ricottát.
Ezalatt a tésztát forró, sós vízben kifőztem, "al dente" leszűrtem, a spárgás-ricottás masszával összekevertem, sót, borsot tekertem rá, és azonnal tálaltam.
Ötlet: Sale e Pepe 2009 májusi száma
Penne con asparagi bianchi, ricotta e basilico
Ingredienti: 320 g di penne rigate, 500 g di asparagi bianchi, 100 g di ricotta, 4 cucchiai di latte, 50 ml di vino bianco secco, 1 piccola cipolla, 1 cucchiaio di burro, un bel mazzo di basilico, sale, pepe

Pulite gli asparagi e tagliateli a rondelle di mezzo cm circa.
Scaldate il burro in un tegame e fatevi rosolare le rondelle di asparagi e la cipolla tagliata a dadini. Aggiungete il vino e proseguite la cottura fino a quando gli asparagi diventano teneri, quindi togliete dal fuoco, unitevi il basilico spezzettato e la ricotta precedentemente mescolata con il latte.
Fate cuocere la pasta in abbondante acqua salata, scolatela al dente e versatela nel tegame con gli asparagi e ricotta. Salate, pepate, mescolate delicatamente e servite subito.
Fonte: Sale e Pepe maggio 2009

martedì 18 maggio 2010

Sapori Pro Loco 2010 - Passariano, Codroipo (UD)

Emlékeztek még?
Ez történt tavaly:
Minden évben két májusi hétvégén kerül megrendezésre a codroipói Villa Manin előkertjében a SAPORI PRO LOCO elnevezésű gasztronómiai rendezvény, amelynek célja a tartomány tradicionális ételeinek népszerűsítése. A rendezvényen résztvevő civil szervezetek 1, 2 ill. 3 Euroért árulhatják a helyben készített ételeiket, italaikat, a látogatók pedig azon túl, hogy olcsón, jót esznek, különböző kulturáli és sportprogramokon vehetnek részt.
Az idén majdnem megfeledkeztünk erről a nagyszerű rendezvényről, de végül Ember sógor felhívott, hogy „Akkor megyünk???”, így ismét nem maradtunk ki a jóból. Előételnek mindketten gombakrémes crostinit ettünk füstölt ricottával (hááááát, legyen elég annyi, hogy a gombakrém finom volt, a kenyér nem), aztán Ember evett tengeri sügér carpacciós crostinit (na eeeeez naaaagyon ott volt; a pácolást valaki nagyon ügyesen csinálta), és tengeri sügér szeletet (ami nem egészen szelet volt). Ember sógor nagyon dicsérte a Fricokosárkában tálalt gnocchit speckkel és füstölt ricottával. Én bivalyszalámival készült orzottót választottam, desszertnek pedig bivalyricottából készült könnyű habot eperszósszal. Mindkettő az est fénypontja volt.
Kóstoltunk még egy-két süteményt: a „buiadnik”-ot, ami nem más, mint a Resia völgy tradicionális fügés süteménye, amit annak idején káposztalevélbe csomagolva a kemence parázsán sütöttek meg, aztán ettünk még almás rétest, aminek igaz, nem rétes, hanem kelt tészta jellege volt, és az egész inkább a Gubanára hasonlított (ami nem baj, mert így is illatos-fűszeres almában és aszalt gyümölcsökben fürdött a puha tészta) és végül megfeleztünk egy bundázott almaszeletet is. Ahhoz képest, hogy egyikőnk sem rajong a sütikért, nem volt rossz teljesítmény.;-)
Tavaly előételként burgundi csigát választottunk, aztán kóstoltunk sült békacombocskákat és szamárpörköltöt is. Akkor desszertet nem ettünk, de a mostani kóstolók után jövőre biza' ki nem hagyom! :-)
Amire szívesen beneveztem volna:

ezekre az oldalasokra polentával, rákokra zöldmártással, vááááá, őszibarackra (mármint a ragasztgatós rózsaszínű lagzis sütire, aminek annyira megörültem, amikor megláttam!), cjarsonsra (mert még egyszer nem biztos, hogy vállalkozom arra, hogy sk. készítsem el), sarde in saórra (mert imádom, és itthon sem tudom megunni),
angolnára, málnaszörpre, almalére....ééééés azt hiszem, ez az elkövetkező két-három évre éppen elég lesz. :-)


Sapori Pro Loco a codroipoi Villa Maninban lesz tehát jövőre is! Aki erre jár, mindenképp nézzen be! Addig is lehet gyűjteni az 1-2 euros pénzérméket!
Most pedig: 


Vasárnap már teszteltünk néhány ételt, időjárás és Anna függvényében hétvégén még visszatérünk.
Aki erre jár, ki ne hagyja!

Fehércsokis-áfonyás muffin

a La Cucina del Corriere Della Sera "I grandi libri degli ingredienti" 1.Cioccolato című kötetéből (ott áfonya nélkül) eszméletlen mennyiségű fehércsokival, vajjal, cukorral...semmi szükség ragozni, hogy mennyire finom.
A tetején elvileg még van egy szintén fehércsokis-tejszínes-krámsajtos sapka, de ezt azért már tényleg túlzásnak tartottam.
Fehércsokis-áfonyás muffin
Hozzávalók:
  • 125 g vaj 
  • 180 g cukor 
  • 2 tojás 
  • 1 vaníliarúd 
  • 250 g liszt 
  • 10 g porélesztő 
  • 110 ml friss tejszín 
  • 250 g fehércsokoládé 
  • 100 g áfonya 

A vajat a cukorral elektromos habverővel alaposan kikevertem, egyenként hozzáadtam a tojásokat, és a vanília kikapart magocskáit. Fakanállal belekevertem az átszitált kisztet és az élesztőt, majd a tejszínt, a nagylyukú reszelőn lereszelt fehércsokoládét és az áfonyát is.
A tésztát muffinformákba adagoltam, és 170 fokra előmelegíett sütőben 30 percig sütöttem.
Legközelebb pici tortaformában fogom sütni.

lunedì 17 maggio 2010

Kókusszal és mogyoróval töltött kakaós keksz

Csak hogy el ne felejtsem!
A magyarországi gasztronómiai fesztiválok után kutatva jutott eszembe: miért nincsenek a programok idegen nyelveken is megjelenítve?????
És sok helyen miért hiányosak a weboldalak? Számtalan üres helyekre mutató, vagy hibás linkekkel vannak tele az állami oldalak. Vajon mit csinál a webmester?
Akarunk mi egyáltalán vendégeket, turistákat?
Elég a puffogásból, van gugli translate, használja mindenki azt...már ahol van mit fordítani.
Íme a keksz. Finoooooooooooooom! Kár, hogy egy-két nap után kőkemény lesz benne a töltelék - feltéve ha marad a kekszből. Nálunk csak a diétám, meg a rövid eszem miatt maradt néhány.
Hárman gyártottuk. Anna még nagyon pici volt. Emlékszem, hol Ember, hol én fogta A kíváncsiskodó ölbegyereket, aki pedig épp szabad volt, az gömbölygetett. :-)
Az eredeti recepten csak annyit változtattam, hogy a töltelékben a diót mogyoróra cseréltem, a Nesquicket pedig sima cukrozatlan kakaóporra.
Kókusszal töltött kakaós keksz
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 500 g liszt 
  • 170 g aprószemű kristálycukor 
  • 5 ek. kakaópor 
  • 2 tk. sütőpor 
  • egy csipetnyi só 
  • 250 g vaj 
  • 2 tojás 
  • 1-2 ek. tej - ha szükséges (én raktam bele, valószínű, hogy a kakaópor miatt volt rá szükség)
A töltelékhez:
  • 1/2 csésze darált mogyoró 
  • 1/2 csésze sűrített tej 
  • 1 és 1/2 csésze kókuszreszelék
A lisztet, a kakaóport, a sütőport, a sót, a cukrot egy tálban összekevertem, hozzáadtam a kisebb darabokra vágott hideg vajat, alaposan összemorzsoltam, majd hozzáadtam a tojásokat ill. a tejet is, és az egészből könnyen formálható tésztát gyúrtam. Amíg a töltelék elkészült, hűtőbe tettem.
A töltelékhez a darált mogyorót a sűríett tejjel és a kókuszreszelékkel összekevertem.
A tésztát kivettem a hűtőből, kb. 0,5 cm vastagra nyújtottam, és 7cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggattam. (Az igazság az, hogy először kisebbekkel próbálkoztam, de a végén már nem volt türelmem igazgatni, töltögetni, bongyorgatni, bár a kis kekszek sokkal jobban mutattak volna a kekszes kiskosárban, ha lenne nekem kekszes kiskosaram.)
Minden kiszaggatott lap közepébe tettem egy diónyi tölteléket, majd behajtogattam a tésztát úgy, hogy az jól bevonja a kókuszos-ragacsos mogyorót, végül tenyérrel golyóbisokat formáztam belőlük, és azzal a részükkel lefelé, ahol a tésztát összezártam, és az asztallapra tettem (Hehe, majdnem "azzal az oldalukkal lefelé"-t írtam, de rájöttem, hogy a golyóbisoknak nincs is oldaluk.)
A golyókat kb. 1 cm vastagságúra lapítottam, kicsit kör formájúvá igazgattam mindegyiket, és sütőpapírral kibélelt tepsiben 190 fokon 15 percig sütöttem. 
És köszönöm Embernek a türelmes és kitartó gömbölygetést!