Il concerto del gusto dell'Oro di Ramandolo 2012. december 3. Nimis (UD) - Olaszország

Biztos olvastátok néhányan, hogy az elmúlt hetekben részt vettem egy receptversenyen, amit a Consorzio Friuli-Venezia-Giulia Via Dei Sapori hirdetett meg. A tavalyi fordulót megnyertem (erről itt írtam), és bár nagyon szerettem volna ismét dobogós helyre kerülni, arra, hogy ismét az első helyen végzek - igaz, most másodmagammal - egyáltalán nem számítottam. A feladat a következő volt: ramandolo borhoz kellett ételt kitalálni - lehetőleg sós fogást.

A versenyre több ételt is készítettem:

Vaníliával és gyömbérrel marinált füstölt pisztráng és zsenge radicchio vajas kalácson

Gubana szivarok, sült birs és ramandolo boros zabaione

Pirított diós libamáj nyalóka, vaníliás zellerrel és birsalmával, birssziruppal és fonott kaláccsal

Végül a libamáj nyalókával neveztem, és nyertem holtversenyben Luisa Loszach-kal, aki ramandoloban párolt marcundelát készített sült hagymával és burgonyapürével. (A marcundela a mi hurkánkhoz hasonló, belsőségek felhasználásával készült, recehájba töltött tradicionális friulán termék, amit ma már csak nagyon kevés hentes készít.) 

Többen is kérdezték, hogy mi volt a főnyeremény. Íme: A Walter Filiputti által írt "I solisti del gusto" című könyv - ami ugyan nekem már megvan, de van egy tippem, kinek fogom ajándékozni, aztán egy Tonino Cragnolini nyomat, Claudio Fabbro "Il Ramandolo sui Colli Orientali del Friuli" című művét, 12 üveg ramandolo bort és két belépőt a Consorzio következő évi rendezvényeinek valamelyikére. (Már rég készülök a gradoi estre elmenni, ahol Friuli legjobb éttermeinek szakácsai közvetlenül a tengerparton mutatják be nagyszerű kreációikat, azt hiszem, ezt fogom választani.)

Köszönöm mindenkinek aki gondolt rám, és külön köszönöm Robinak, a Kísérleti konyha nagyszerű séfjének a hosszú eszmecseréket és a remek tippeket, amik nélkül ez az étel sosem lett volna az, ami - persze, most sem érzem tökéletesnek az ételt, lehetne rajta itt-ott finomítani, ld. épp Robi ötletét:, a golyók krokantréteggel való bevonását...;-)

Néhány fotó a december 3-i estről, amely négy borászatban és egy étteremben zajlott Friuli egyik legszebb városkájában, Nimisben:

Nonino keserű aperitifként

 a muggiai Al Lido étterem 

 

Un carissimo saluto a Balázs Csapody a La Subida étterem sommelier-jétől, Michelétől! :-)

A La Subidánál elidőztem egy kicsit, számomra az általuk készített kakaóbabos nyúl gesztenyével zellerpürén volt az est fénypontja!

 

Branzino tatár burgonyapürén sütőtök krémmel a Tavernetta all'Androna étteremtől

 

Más is fotózott...  

Ravioli vargányával és Montasio habbal - Al Paradiso étterem

Sütőtök gnocchi bibircses vénuszkagylóval és csokoládéval - Al Ponte étterem Gradisca d'Isonzo

 borókás gesztenyekrémleves szalonnával tűzdelt fürjmellel Là Di Moret - Udine

 

A másik nagy kedvencem: Sült vörösmárna ramandolo szósszal Al Bagatto étterem Trieszt

"régi ismerősök" - Alberto és Carla a rivignanoi Al Ferarut étteremből - róluk már írtam a főzőest kapcsán ITT, az Albertotól tanult halleves receptet pedig ITT találjátok (karácsonyra épp jó lesz!!!!), ők a főzőesten is elkészített vietnámi fahéjas sózott szardellát hozták cékla gnocchival és vermut szósszal, aminek itt is óriási sikere volt

ramandolo karácsonyfa

Il Forno pékség és cukrászda - Tarcento egy fügés-teás mignont és egy ánizsos-karamellás csokipoharat ettünk

a morteglianoi Della Negra kézműves sorbet-i amik közül a mandarinosat és az Otelló szőlősből kértünk

A fent felsorolt ételeken túl az előételek közül kóstoltunk libamájat, libakolbászt, saurisi sonkát, pitinát, Montasio sajtot, avianoi hársmézet, aztán a főételek közül a morteglianoi Da Nando étterem szépia cappuccinoját (jövőre megpróbálom reperodukálni a Bárkán), a stregnai Sale e Pepe étterem vargányás szárított tőkehalát polentával, és a La Taverna cjarsònsàt ramandolo mustszósszal (a cjarsònsról, erről a tradicionális carniai töltött tésztáról ITT már írtam), és számos ramandolo ill más bort.

Az est során rengeteg inspirációt kaptam, jó időre feltöltődtem, most jöhet a karácsonyi magyar halászlé, a rántott fogas és a beigli. ;-)

Lecca-lecca di foie gras alle noci, sciroppo di mele cotogne, sedano rapa e mele cotogne alla vaniglia, focaccina ungherese - Pirított diós libamáj nyalóka vaníliás zellerrel és birsalmával, birssziruppal és fonott kaláccsal

Lecca-lecca di foie gras alle noci, sciroppo di mele cotogne, sedano rapa e mele cotogne alla vaniglia, focaccina ungherese 

Ingredienti per 8 persone: 

Per il lecca-lecca di foie gras alle noci con sorpresa: 300 g di fegato grasso d’oca, 500 g di grasso d’oca, 500 ml di latte, 1 cipolla di Tropea, sale, pepe nero, 50 ml di ramandolo, 200 g di noci sgusciate, 2-3 spicchi di mele cotogne sciroppate (vedi sotto la ricetta) 

Pulite accuratamente il fegato d’oca, mettetelo in una ciotola, versate sopra il latte e lasciatelo in frigorifero per una notte. Il giorno dopo prendetelo, scolatelo, asciugatelo con un pezzo di carta da cucina e lasciatelo mezz’oretta a temperatura ambiente. 

Fate sciogliere il grasso in una pentola, aggiungete la cipolla sbucciata e tagliata a metà, il fegato, abbassate la fiamma e sobbollite per 15 minuti. Scolate il fegato, frullatelo insieme al ramandolo. Salate, pepate il patè e mettetelo in una vasetto. Versate sopra uno strato di circa 1 cm del grasso e lasciate solidificare tutto in frigorifero. 

Mettete le noci in una padella ed abbrustolitele. Ancora calde strofinate la superficie con un canovaccio ruvido in modo che la buccia si stacchi dal frutto stesso. Infine tritatele grossolanamente. 

Tagliate le mele cotogne sciroppate a dadini. 

Dal patè di fegato ricavate delle palline di diametro 3-4 cm. Inserite in ogni pallina un pezzettino di pera cotogna, passatele sulle noci tritate e infilzatele con degli stecchini decorati da un nastrino - per esempio di seta, ancora meglio se é di color oro... :-)

Per aumentare „l’effetto lecca-lecca” un mio amico, cuoco fantastico! mi ha suggerito una soluzione molto carina: macinate una manciata di caramelle (per es. di sapore caramello). Setacciate la polvere ottenuta in una teglia foderata con carta da forno, cospargetela con una spezia prescelta - in questo caso il sedano in polvere sarebbe perfetto - e fate sciogliere il tutto nel forno preriscaldato a 200 gradi. Lasciatelo a rassodare e rompete la foglia di caramella in pezzi. 

Prendete in mano una lecca-lecca di foie gras, appoggiate sopra un pezzo di foglia di caramella speziata e con l’aiuto di un cannello modellatela in maniera che segui la forma della lecca-lecca, quindi passatela nelle noci tritate e servite come sotto. 

Per le treccine ungheresi: 250 g di farina 00, 1 cc di sale, 1 Cc colmo + 1 cc di zucchero, 35 g di burro sciolto, 150 ml di latte, 12,5 g di lievito fresco, 1 uovo per spalmare la superficie (tutto a temperatura ambiente) - in alternativa si può aggiungere all’impasto anche 30 g di uvetta ammollata nel ramandolo

Versate la farina nel contenitore dell’impastatrice, aggiungete 1 cucchiaio colmo di zucchero, il sale, mescolate per bene e scavate un nido al centro. 

Fate intiepidire il latte, quindi scioglietevi 1 cc di zucchero e sbriciolateci il lievito. Versate il tutto sul nido creato precedentemente nella farina, coprite con un canovaccio e lasciate lievitare per 20 minuti. 

Azionate l’impastatrice e piano piano aggiungete anche il burro sciolto. Impastate il tutto per circa 10 minuti, quindi copritelo con un canovaccio e lasciatelo lievitare fino a quando il volume si raddoppierà. 

Mettete l’impasto su un piano infarinato e lavoratelo con le mani. Dividetelo in otto pezzi uguali e copriteli con un canovaccio. Prendete un pezzo dell’impasto e dividetelo ancora in tre parti. Da ogni parte create dei sottili bastoncini con i quali formerte delle treccine. Continuate la stessa operazione con ogni pezzo d’impasto ed appoggiate le treccine in una teglia foderata con carta da forno. Quando di nuovo si raddoppiano di volume, spalmate la superficie con dell’uovo sbattuto e cuocetele nel forno preriscaldato a 180 gradi fino a quando diventeranno dorate.

Tagliate le treccine a fette grosse circa 1 cm e spalmatele con del burro salato e servitele con il lecca-lecca come vedete sotto.

Per il sedano rapa e mela cotogna alla vaniglia: 350 g + 150 g di sedano rapa, 400 g + 1 mela cotogna, un pizzico di sale, 2 piccole foglie di alloro, ½ baccello di vaniglia, 1 limone, 6 grani di pepe nero, burro 

Sbucciate 350 g di sedano rapa, tagliatelo a fette grosse di mezzo centimetro e con l’aiuto di un levatorsolo ricavate dei cilindri. Fate la stessa operazione anche con 400 g di mela cotogna strofinando le fette con un mezzo limone per evitare che la mela si annerisca. 

Con una centrifuga di frutta estraete il succo della mela cotogna e sedano rapa rimasti, aggiungete un pizzico di sale, qualche goccia di limone, i grani di pepe nero e le foglioline di alloro e riscaldate i due succhi separatamente. 

Nel succo di sedano fate cuocere i cilindretti di sedano e nel succo di mela cotogna fate cuocere i cilindretti di mela cotogna e quando diventeranno „al dente”, scolateli. 

In una padella riscaldate il burro, aggiungete i semini raschiati della vaniglia e fate saltare i cilindretti per 1-2 minuti. 

Per lo sciroppo di mele cotogne (10 vasetti circa): 2,5 kg di mele cotogne, 2 litri d’acqua, 1 kg di zucchero, 1 limone non trattato, 60 g di zenzero, 2-3 foglie di alloro 

Tagliate a pezzettini una mela cotogna. Sbucciate il limone e lo zenzero. Tagliate quest’ultimo a lamelle. 

In una pentola capiente mettete lo zucchero insieme all’acqua, la mela cotogna tagliata a pezzettini, la metà dello zenzero e la buccia del limone e fate bollire lo sciroppo per circa 30 minuti. 

Intanto sbucciate le mele cotogne rimaste e tagliatele a fette grosse circa 1 cm eliminando il torsolo. Distribuitele in una teglia alta insieme allo zenzero rimasto e le foglie d’alloro e versate sopra i ¾ dello sciroppo. Mettete il tutto nel forno preriscaldato a 200 gradi e fate cuocere per circa 45 minuti. Abbassate la temperatura a 150 gradi e completate la cottura per 2-3 ore girando di tanto in tanto le fette di mele cotogne e aggiungendo un po’ di sciroppo se fosse necessario. 

Quando le mele diventeranno cotte e lo sciroppo prenderà un bel colore rubino, distribuite tutto nei vasetti sterilizzati, chiudeteli immediatamente e teneteli in un posto fresco ed asciutto fino al momento dell’utilizzo. (Più le mele cotogne vengono cotte più lo sciroppo prenderà un colore scuro e un sapore bello, rotondo di noce. Inoltre se siete bravi e riusciete a conservare qualche vasetto per 2-3 anni, lo sciroppo diventerà scuro e avrà un sapore caratteristico di melassa e caffè che si abbinerà ancora meglio al foie gras alle noci.)

Accompagnate il piatto sopra con qualche goccia di questo sciroppo, ma potete servirlo anche nei singoli piattini.

Pirított diós libamáj nyalóka vaníliás zellerrel és birsalmával, birssziruppal és fonott kaláccsal 

Hozzávalók 8 főre: 

A pirított diós libamáj nyalókához: 300 g hízott libamáj, 500 g libazsír, 500 ml tej, 1 lila hagyma, só, feketebors, 50 ml ramandolo bor, 200 g dióbél, 2-3 gerezd sült birs 

A libamájat alaposan megtisztítjuk, egy lábasba helyezzük, ráöntjük a tejet, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap kivesszük, leszűrjük, papírtörlővel megszárítjuk, és egy órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk. 

A libazsírt felolvasztjuk, hozzáadjuk a meghámozott, félbevágott lila hagymát és a májat, és alacsony lángon 15 percig sütjük -épp csak gyöngyözzön a zsír!. Ezután a májat leszűrjük, és a ramandolóval együtt összeturmixoljuk. Sózzuk, borsozzuk, zárható üvegbe töltjük, a tetejére kb. 1 cm vastagon libazsírt öntünk, és egy napra hűtőbe tesszük. 

A dióbelet száraz serpenyőben megpirítjuk, és még melegen egy kendőbe szórjuk. A kendőt megdörzsöljük, így a pirított dió héja magától lehullik. Az így megtisztított dióbelet ezután durvára daráljuk. 

A sült birsalma gerezdeket felkockázzuk. 

A libamájkrémből 3-4 cm átmérőjű gombócokat készítünk, mindegyik belsejébe egy-egy kocka sült birset helyezünk. A golyókat a darált dióba forgatjuk, (selyem)szalaggal díszített pálcikára húzzuk, és így tálaljuk. 

A "nyalóka-hatás" fokozása érdekében Robi, a Kísérleti konyha fantasztikus szakácsa ajánlott egy felettébb érdekes és vonzó megoldást: a golyók krokantréteggel való behúzását, aminek a leírását ITT találjátok. 

A mini fonott kalácsokhoz: 250 g liszt, 1 kk. só, 1 púpos ek. + 1 kk. cukor, 35 g olvasztott vaj, 150 ml tej, 12,5 g friss élesztő, 1 tojás a kalács megkenéséhez (minden legyen szobahőmérsékletű!) - adhatunk a tésztához 30 g egy napig ramandolóban ázott mazsolát 

A kalácshoz a lisztet dagasztógép üstjébe szitáljuk, hozzáadunk 1 ek. cukrot, a sót, elkeverjük, és krátert fúrunk a közepébe. 

A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, majd az egészet a kráterbe öntjük. Az üstöt letakarjuk, és hagyjuk, hogy az élesztő felfusson – kb. 15 perc. 

Amikor az élesztő felfutott, beindítjuk a dagasztógépet, és az olvasztott vajat lassan a tésztához adagoljuk. Ezután hagyjuk, hogy a gép a tésztát alaposan kidagassza – kb. 10 perc - majd az üstöt ismét letakarjuk, és megvárjuk, amíg a tészta a duplájára kel. 

A megkelt kalácstésztát lisztezett deszkára borítjuk, átgyúrjuk, és nyolc egyenlő részre osztjuk. A nyolcadokat harmadoljuk, a harmadokból hurkákat sodrunk, majd hármasával megfonjuk. A nyolc mini fonatot sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, letakarjuk, és ismét megvárjuk, amíg duplájukra kelnek. 

A tepsit ezután 180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, és a kalácsokat addig sütjük, amíg a tetejük aranybarnára pirul. 

A kalácsokat miután kihűltek, felszeleteljük, megkenjük egy nagyon vékony réget sós vajjal, és a libamáj nyalókával tálaljuk. 

A vaníliás zellerhez és birsalmához: 350 g + 150 g zellergyökér, 400 g + 1 db birsalma, csipetnyi só, 2 babérlevél, 1/4 vaníliarúd, 1 citrom, 6 szem feketebors, vaj 

A zellergyökeret megtisztítjuk, meghámozzuk, és kb. 100 g levét gyümölcspréssel kipréseljük. A maradék zellert fél cm vastagon felszeleteljük, és almamagház kiszúróval apró köröket szaggatunk belőle. 

A borsalmával ugyanígy járunk el, hámozás után egynek a levét kipréseljük, a többit felszeleteljük, és kiszaggatjuk – közben fél citrommal folymatosan kenegetve a birs felületét, hogy ne barnuljon meg. 

A gyümölcs és zöldséglevet külön-külön felforraljuk, sóval, néhány csepp citromlével és egy-egy babérlevéllel ízesítjük, majd a zeller- és birskarikákat a saját levükben roppanósra főzzük, és leszűrjük. 

Egy serpenyőben vajat hevítünk, és hozzáadjuk a félbevágott vaníliarudacskát. A zeller-, ill birskarikákat megfuttatjuk a vajban, és még melegen, a libamáj nyalókával tálaljuk. 

A sült birs receptjét ITT találjátok. Kínáljuk a libamáj nyalókát és a vaníliás birset ill. zellert néhány csepp birssziruppal vagy a képen látható módon tegyük egy kistányérra, így mindenki maga döntheti el, mekkora az az adag, amennyi még éppen jólesik belőle.

A recept a Consorzio Friuli-Venezia-Giulia Via Dei Sapori által meghirdetett "L'Oro del Ramandolo a Tavola" pályázatára készült.

Gubana szivarok, sült birs és ramandolo boros zabaione

Emlékeztek még ERRE a versenyre? Tavaly csak véletlenül neveztem be, és legnagyobb meglepetésemre a zsűri az általam készített ételt ítélte a legjobbnak. Az idén változtattak a kiíráson, most ramandolo borhoz kellett ételt kitalálni - sós fogást elsősorban, de desszerttel is lehetett nevezni. Az alábbi volt az egyik kísérletem:

Gubana szivarok, sült birs és ramandolo boros zabaione

Hozzávalók:

A gubanához: LÁSD AZ ELŐZŐ BEJEGYZÉST 

A zabaionéhez: 4 tojás sárgája, 60 g gesztenyeméz, 100 ml ramandolo

A szirupban sült birshez: 2,5 kg birs, 800 g cukor, 1,8 l víz, 1 citrom leve és héja, 60 g friss gyömbér, 2 babérlevél

A gubanához az előző bejegyzésben leírt töltelékből elveszünk néhány evőkanálnyit és pépesre daráljuk. A tésztából pingponglabdányi gombócokat csípünk, kinyújtjuk, a tölteléket belesimítjuk. A tészta szélét megkenjük tojásfehérjével, és feltekerjük. A szivarokat sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, a tetejüket is megkenjük tojásfehérjével, és 180 fokra előmelegített tepsiben addig sütjük amíg a tetejük barnára pirul.

A zabaionéhez a tojások sárgáját egy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a mézet és a ramandolót, és gőz fölött habverővel addig keverjük, amíg a krém besűrűsödik. A krémet poharakba töltjük, egy-egy darabka sült birset helyezünk a tetejükre, és még melegen, a gubana szivarokkal tálaljuk

A vizet a cukorral felforraljuk. Hozzáadunk egy feldarabolt birskörtét, és a citrom héját és a meghámozott gyömbér felét, majd az egészet 30 perc alatt laza sziruppá főzzük. 

Ezalatt a maradék birset meghámozzuk, négyfelé vágjuk, magházukat eltávolítjuk, és a maradék gyömbérrel valamint a babérlevelekkel együtt egy 22x30 cm-es tepsibe terítjük. Hámozás közben a birsek minden oldalát bedörzsöljük a citrommal, hogy ne barnuljanak meg.

A szirupot a birsre öntjük, és 200 fokra előmelegített sütőben 45 percig sütjük, Ezután visszavesszük 150 fokra a hőmérsékletet, és további 2-3 órán keresztül hagyjuk sülni. 

A receptet a Gourmet Stúdió egyik szerzőjétől kaptam, egészen keveset módosítottam rajta. Ági, köszönöm, és puszillak titeket!

Én végül kétféle birset készítettem: a képen látható, világos pirosas színűt, és egy sültebbet, majdnem barnásat, végül ez utóbbi az, ami jobban illik ehhez a desszerthez, úgyhogy sütögessétek nyugodtan jó sokáig a gyümölcsöket, így igazán kellemes diós ízük lesz. Ja, és őrizgetek úgy 30 milliliternyit abból, amit Ágitól kaptam, annak az évek alatt egészen sötétbarna színe, és fantasztikus melaszos-kávés íze lett.

Gubana - a friulán karácsonyi kalács

"A gubanáról: a gubana a Natisone völgy tradicionális (karácsonyi) kelt tésztája. Az első írásos emlék 1409-ből maradt fenn róla, amikor is XII Gergely pápa Cividaléba látogatott, és az ezen egyházi méltóság tiszteletére rendezett ünnepségen szilvapálinkával meglocsolt gubanát szolgáltak fel desszertként. 

A tészta elnevezése állítólag szlovén nyelvterületről származik. A Natisone völgy ill.Gorizia környéke nagyrészt szlovének lakta terület, és mivel szlovénul a „guba” azt jelenti „piega” (hajtás, redő, kanyarulat), azt mondják, a sütemény innen kapta a nevét. Furcsa következtetés, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezt a kelt tésztát Szlovéniában a „putizza” vagy „putizza” névvel illetik (Valamelyik friss néprajzos beleáshatná magát a témába, hátha van valami más magyarázata is az elnevezésnek, mert ez a változat nekem olyan „eben guba”. ;-) Igen, igen, az esetleges magyar vonatkozásra gondoltam, bár az is lehet, hogy semmi köze hozzánk.) A gubana eredeti változata egyébként négy napig készül. Akinek van bátorsága, itt talál róla egy „négynapos receptet” olasz nyelven."

Írtam ezt 2009. februárjában. A név esetleges magyar vonatkozású részleteiben tudtommal azóta sem merült el senki, és a négynapos verzió linkjén sincs már a négynapos verzió receptje. Most azonban azt hiszem, megtaláltam Az Igazit! Nem a tradíció szerinti valódi gubanát, hanem a legfinomabbat, a legpuhábbat, amit az ember frissen, melegen egy az egyben azonnal megenne. Kicsit rosszul esik leírni, de a legfoszlósabb kalácsunk is épp csak bandukol mögötte. A tészta gyönyörű, a szakaszos kovászolásnak, a hosszú és többszöri kelesztésnek, a dédelgetésnek, a sparhelt melegének és a beledolgozott óriási munkának köszönhetően könnyen formázható, rugalmas. Aki szeret kelt tésztákkal foglalkozni, otthon kenyeret sütni, annak kifejezetten ajánlom a gubana eszerint a recept szerinti elkészítését, mert tényleg óriási élmény. Na de nem is szaporítom tovább a szót, megosztom veletek magyarul is Adriano (a Profumo di lievito blog szerzője) receptjét.

p.s. Csak azokat a hozzávalókat írtam bele, amiket én is használtam.

Gubana

Hozzávalók:

A tésztához: 600 g magas sikértartalmú liszt (én manitobát használtam), 200 g 3,6 % zsírtartalmú tej

110 g víz, 180 g kristálycukor, 160 g vaj, 1 egész tojás + 2 tojás sárgája, 14,5 g friss élesztő, 8 g só

1 narancs és 1 citrom lereszelt héja, 1 vaníliarúd kikapart magocskái

A töltelékhez: 220 g mazsola, 100 g édes fehérbor (nekem most ramandolóm volt itthon), 80 g hámozott, pirított mandula nagyobb darabokra darálva, 80 g hámozott, pirított dió nagyobb darabokra darálva, 80 g hámozott, pirított mogyoró nagyobb darabokra darálva, 80 g pirított fenyőmag, 100 g kristálycukor, 1 narancs és 1 citrom lereszelt héja, 40 g olvasztott vaj, 2 ek. folyékony gesztenyeméz, 50 ml rum, 100 g vajas keksz ledarálva, 2 ek. sárgabaracklekvár, 50 g kandírozott narancshéj apró kockára vágva, 60 g aszalt sárgabarack apró kockára vágva, 60 g aszalt füge apró kockára vágva, 50 g amaretti ledarálva, 1 kk. őrölt fahéj, 1/2 kk. frissen reszelt szerecsendió, 2 tk. narancsvirágvíz, (a töltelék a kamra adta lehetőségek alapján változtatható)

1. nap reggel kovászmagot készítünk 150 g liszt, 1,5 g élesztő és 70 víz keverékéből. Kézzel épp csak összekeverjük, letakarjuk, és 24 órán kersztül 18 fokon állni hagyjuk.

A mazsolát egy kis tálkába tesszük, leöntjük a borral és 24 órán keresztül állni hagyjuk.

1. nap este elkészítjük a kovászt: ehhez 200 ml langyos tejet összekeverünk 100 g liszttel, 1 citrom lereszelt héjával és 6 g élesztővel. Letakarjuk, és 5 fokra hűtőbe tesszük.

2. nap reggel kivesszük a kovászt a hűtőből, és összekeverjük.

A maradék 7 g élesztőt feloldjuk 40 g vízben, összekeverjük 40 g liszttel, és 20 percig állni hagyjuk. Miután felfutott, hozzáadjuk a kovászt.

180 g lisztet dagasztógép keverőtáljába szitálunk, beleöntjük a fenti masszát, és beindítjuk a gépet. Amikor a tészta összeáll, apró darabokban hozzáadjuk az előkovászt, egy tojás sárgáját, 60 g cukrot és 35 g lisztet. Ezután 2-3 darabban hozzáadunk 60 g vajat, amelyre előzőleg rákentük a vanília kikapart magocskáit. A tésztát addig dagasztjuk, amíg teljesen összeáll, és a felülete sima, egyenletes lesz. Ezután letakarjuk, és 28 fokon kb. másfél óra alatt a háromszorosára kelesztjük.

Közben elkészítjük a tölteléket: az összes hozzávalót összekeverjük, és felhasználásig hűvös helyen állni hagyjuk.

Ezután a dagasztógépet ismét beindítjuk. A tésztához hozzáadunk egy tojásfehérjét és 45 g lisztet.

Amikor a tészta sima, egyenletes felületű lesz, hozzáadunk egy tojássárgáját, 60 g cukrot, és egy kevés lisztet. Amikor a hozzáadott alapanyagok elkeverednek, ismét hozzáadunk egy tojássárgáját, 60 g cukrot, a sót és egy kevés lisztet. Néhány percig dagasztjuk, majd kisebb darabokban hozzáadjuk a maradék vajat (100 g), amire előzőleg rákentük a lereszelt narancshéjat. A tésztát további 5-6 percig dagasztjuk, majd letakarjuk, és 26 fokon 45 percig kelesztjük.

Ezután lisztezett deszkára borítjuk, a levegőt kissé kinyomkodjuk belőle, és körben haladva a szélét megfogjuk, kissé meghúzzuk, és a tészta közepére hajtjuk. (Adriano 2. sz. illusztrációját kell követni. ITT található.)

A gombócot ezután kelesztőtálba helyezzük, lefedjük, és másnap reggelig 5 fokos hűtőszekrényben tartjuk.

3. nap reggel kivesszük a tésztát a hűtőből, és egy órán keresztül szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután két egyenlő részre osztjuk, és 5-6 mm vastagra nyújtjuk. A tölteléket a lapokra kenjük, a szélén 1-2 cm-t üresen hagyunk, és megkenjük tojásfehérjével. Ezután a tésztát átlósan feltekerjük, a kígyót óvatosan meghúzogatjuk, csiga alakban feltekerjük, a végét az aljára hajtjuk.

A tekercseket sütőpapírral kibélelt 24 cm-es tortaformába helyezzük, (vagy sütőpapírból formát gyártunk neki), és egy kendővel letakarva kb. másfél óra alatt 28 fokon a duplájára kelesztjük.

Ezután megkenjük a tetejüket tojásfehérjével, és 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt készre sütjük. (Ha nagyon pirulnak,menet közben alufóliával letakarjuk.) Kendőbe bugyolálva rácson hagyjuk kihűlni.

Törkölypálinkával meglocsolva vagy édes fehérborral vagy reggelire meleg tejjel fogyasztjuk.

A tészta harmadát az utolsó kelesztés után lefagyasztottam, a második harmadból egy nagyobb gubanát, a harmadikból pedig egy kisebbet és több apró csigát ill. "szivart" készítettem.

Adriano képekkel is illusztrált gubana receptjét ITT találjátok.

Grazie, Adriano! E' una ricetta fantastica!

És azt hiszem, most pár évig ismét nem sütök gubanát. ;-)

Gyömbéres sültpaprika-sütőtök chutney

Gyömbéres sültpaprika-sütőtök chutney

Hozzávalók: 800 g kápia paprika, 200 g cecei paprika, 250 g sült sütőtök, 100 g méz, 2 ek. muscovado cukor, 1/2 kk. só, 2 ek. balzsamecet, 1 csípőspaprika, 1 ágacska rozmaring, 40 g gyömbérgyökér

A gyömbérgyökeret meghámozzuk, nagyon apró kockára vágjuk, leöntjüka  balzsamecettel, és legalább fél óráig állni hagyjuk.
A paprikákat megmossuk, sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, és 250 fokra előmelegített sütőben, olyakor megforgatva kb. 15-20 percig (ill. addig amíg a paprikák héja fel nem hólyagosodik) sütjük. Ezután a paprikákat egy tálba tesszük, egy tányérral letakarjuk, és hagyjuk kihűlni.

Közben a sült tököt felkockázzuk, a csípőspaprikát apró, vékony karikára vágjuk, és a mézzel, a cukorral, a sóval, a rozmaringgal és a balzsamecetes gyömbérrel együtt egy lábasba tesszük.

A kihűlt paprikák héját lehántjuk, húsát a mézes-fűszeres sült tökhöz adjuk, és az egészet kb. egy óra alatt sűrűre főzzük. (A rozmaringot mielőtt a levélkék kezdenek a szártól elválni, ne felejtsük el eltávolítani!)

A krémet apró üvegekbe töltjük, lezárjuk, vizes dunsztban 20 percig gyöngyözve főzzük, és a vízben hagyjuk kihűlni.

Eddig friss és érett sajtokkal próbáltuk, mindkettő nagyon bejött! Jövőre ismétlés!

p.s. talán egy kevés mustárpor vagy vörösborecet még mehetett volna bele

Fűszeres körte-alma lekvár

Fűszeres körte-alma lekvár 

Hozzávalók: 2 kg körte (piros, császár), 400g alma (Golden), 1/2 citrom, 50 ml rum, 200 g muscovado cukor, 1 csillagánizs, 1 kis rúd fahéj, 2 szegfűszeg, egy kb. 2 cm hosszú vaníliarudacska hosszában kettévágva, kockacukornyi friss gyömbér lereszelve

A körtét és az almát meghámozzuk, apró kockára vágjuk, és azonnal meglocsoljuk a fél citrom frissen kifacsart levével, hogy meg ne barnuljanak. A gyümölcsöket ezután egy lábasba tesszük, meglocsoljuka  rummal, megszórjuk a cukorral, hozzáadjuk a fűszereket, és az egészet addig főzzük, amíg besűrűsödik. (Nekem kb. 3 órára volt szükségem.)

A fűszereket eltávolítjuk, a lekvárt tiszta üvegekbe töltjük, vizes dunsztban 20 percig gyöngyözve főzzük, és a vízben hagyjuk kihűlni.

Bagettben sült sertésszűz párolt parajjal és hagymás paradicsomsalátával

Mivel többen is kértétek, íme a tegnapi sertésszűz receptje. 

Bagettben sült sertésszűz párolt parajjal és hagymás paradicsomsalátával

Hozzávalók:

a húshoz: 1 kb. 400-450 g súlyú sertésszűz, 1 bagett, 20 dkg enyhén füstölt húsos szalonna vékonyan felszeletelve, 10 db rozmaring levélke, 2 zsályalevél, só, frissen őrölt feketebors, 2 teáskanál sertészsír

a parajhoz: 300 g friss paraj, 1 gerezd fokhagyma, 1 tk. vaj, frissen reszelt szerecsendió, só, frissen őrölt feketebors, 4 tk. frissen reszelt parmezán

a hagymás paradicsomhoz: 1 vöröshagyma, 4 db paradicsom, 4 teáskanál vörösborecet, 4 tk. extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt feketebors, kis csokor petrezselyemzöld

A bagettet hosszában bevágjuk, kinyitjuk, a belsejét kiszedjük, és az egyik végéből annyit levágunk, hogy a bagett kb. olyan hosszú legyen, mint a hús.

A sertésszüzet sóval, borssal, és az apróra vágott zöldekkel befűszerezzük.

Egy tálcán a húsos szalonnaszaleteket kissé egymásra fektetve szétterítjük, ráfektetjük a húst, az egészet feltekerjük, majd a bagett belsejébe fektetjük.

Egy darab alufóliát vékonyan kikenünk zsírral, belecsomagoljuk a töltött bagettet, tepsibe helyezzük, és 180 fokra előmelegített sütőben 50 percig sütjük. Ezután lefejtjük róla az alufóliát, visszatesszük a tepsibe, és grill programon további 5 percig sütjük. Szeletelés előtt 10-15 percig állni hagyjuk. 

Közben egy serpenyőben felhevítjük a vajat, megpirítjuk benne a megtisztított, kés pengéjével kissé szétnyomott fokhagymagerezdet. Hozzáadjuk a parajt, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, és 5 perc alatt saját levében készre pároljuk. Megszórjuk a reszelt sajttal, lefedjük, félretesszük.

A paradicsomokat vastagabb, a hagymát vékony szeletekre vágjuk. Hozzáadjuk a felaprított petrezselyemzöldet, a vörösborecetet és az extraszűz olívaolajat. Sóval, borssal fűszerezzük, összekeverjük, és a kb. 2 cm vastagon felszeletelt bagettben sült sertésszűzzel valamint a párolt parajjal együtt azonnal tálaljuk.

A recept a Kifőztük magazin augusztusi számában is megjelent.
Évekkel ezelőtt szerepelt már ez a recept a blogon, az egyik legnépszerűbb recept volt az olasz olvasók körében. Az ötletet ha az emlékeim nem csalnak, a helyi hentestől lestem el, de a fotót ajánlatos volt újragyártani, és mivel az étel az aktualitásából semmit sem veszített, ismét az oldal elejére került. :-)

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A barack már télre készült, sűrű, kemény, mint a nagymama (szilva)lekvárja. Csak bámulom: a darabkákat körülölelő karamellszerű szirup vígan csillog a fagylalton. Öt kiló őszibarackból két 3,3 dl-es üveg sült barack és egy kis üveg szörp lett - arany, minden szempontból.

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A levendulás sült barackhoz: 5 kg (akár túlérett) őszibarack, 100 g kristálycukor, 100 g muscovado cukor, 1 citrom leve, 2 szál levendulavirág, 150 ml Sauska Sárgamuskotály 2011

A barackokat meghámozzuk, vékony cikkekre vágjuk, összekeverjük a kristálycukorral és a citromlével, és 2-3 órán keresztül állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kissé kinyomkodjuk, 20x30 cm-es tepsibe borítjuk, és 200 fokra előmelegített sütőbe helyezzük. 20 perc után merőkanállal leszedjük az alatta keletkezett levet, és a korábban leszűrt léhez adjuk. (Ebből lesz a szörpünk.)

A sütő hőfokát 120 fokra mérsékeljük, a barackokat meglocsoljuk a sárgamuskotállyal, és 3-4 órán keresztül sütjük. A sütési idő a barackok érettségétől, lédússágától függ.

Amikor az egész besűrűsödik, a közepébe helyezzük a levendulavirágokat (ne lógjanak ki, mert megégnek, megkeserednek!) a tetejét megszórjuk a muscovado cukorral, majd újra 200 fokra állítjuk a sütő hőfokát, és nem több, mint 15 perc alatt készre sütjük.

A levendulavirágokat kidobjuk, az illatos barackot és a baracklevet üvegekbe töltjük. Az üvegeket lezárjuk, 20 perc alatt vizes dunsztban kidunsztoljuk, és ebben a vízben hagyjuk kihűlni.

A habcsókhoz: 2 tojásfehérje, 150 g porcukor, csipetnyi só, 1kk. citromlé
A tojások fehérjét a sóval félig felverjük, hozzáadjuk a cukor felét, tovább verjük, és apránként hozzákanalazzuk a maradék cukrot, és a legvégén az ecetet is. A masszát nyomózsákba töltjük, sütőpapírral kibélelt tepsibe halmokat nyomunk, és 100 fokra előmelegített sütőben 2 órán keresztül szárítjuk.

A vanília fagylalthoz: 250 ml tej, 1 vaníliarúd, 100 g porcukor, 400 ml tejszín, 5 tojássárgája, 1 tk. vanília kivonat, csipetnyi só

A vaníliarudat hosszában kettévágjuk, és a tejjel, a tejszín és a cukor felével, együtt felforraljuk, majd levesszük a tűzről, és fél órán keresztül hűlni hagyjuk.

A tojássárgákat a maradék cukorral habosra verjük, és folyamatosan keverve hozzáadjuk a kihűlt vaníliás tejet is. A lábast visszatesszük a tűzre, és az egészet közepes lángon forráspontig melegítve lassan besűrítjük - nem szabad felforralni, mert túrós lesz. Ezután kivesszük a vaníliarudat, hozzáadjuk a vanília kivonatot, szobahőmérsékletűre hűtjük, majd legalább 4-5 órára hűtőszekrénybe tesszük. 

A maradék tejszínt félig felverjük, a hideg vaníliás alapba keverjük, és fagylaltgép tartályában kb. 30 perc alatt kifagyasztjuk.

Poharak aljára habcsókot morzsálunk, rá vaníliafagyit kanalazunk, a fagyira meleg sült barackot csorgatunk, és végül megszórjuk néhány levendulavirággal.

A recept a Kifőztük magazin és a Budavári Borfesztivál közös receptversenyén is indul.

A legfinomabb olasz paradicsomszósz

Ez az írás tavaly októberben megjelent már a Tavolán, igaz, fotó nem volt hozzá. Most, hogy ismét aktuális lett a paradicsombefőzés, gondoltam frissítem a bejegyzést egy-két új tapasztalattal, és csatolok képet is.

"Haha, nagyképű voltam, de mostanában ilyen hatásvadász címekbe botlok úton-útfélen, és egyébként nem is hazudtam nagyot. Történt ugyanis, hogy az utóbbi két hétben hirtelen négyen is elkérték a paradicsomszószunk receptjét, és hárman közülük addmeguramdemárazonnal felkiáltással, szóval a címnek van némi valós alapja.

Kéretik nagy-nagy tisztelettel és szeretettel kezelni a témát, mert nem másról, mint évszázadokon keresztül, mammáról figliára (jelen esetben fiára és menyére) szálló családi receptről van szó.

Tehát:

Paradicsomszósz

- természetesen, tartósítószer nélkül -

Hozzávalók: 10 kg paradicsom (édes, érett, lehetőleg házi - nem mondom, hogy a fajta nem fontos, de nem elsődleges, a kérdés inkább időjárásfüggő, az idén pl. a legízletesebb szószt koktélparadicsomból főztük, szóval a választást mindenkire rábízom, szezontól, lehetőségtől függően, lehet több fajta is, lényeg, hogy vásárlás előtt mindenképp kóstoljunk!, és csak azután döntsünk), kilónként 1/2 kávéskanálnyi só, kilónként 1 kis fej salottahagyma vagy fehérhagyma, kilónként 1 cikk fokhagyma, kilónként 1-2 levél friss bazsalikom

• A hagymát, a fokhagymát megtisztíjuk, nagyobb kockára vágjuk.
• A paradicsomot megmosuk, félbevágjuk, ha nagyok negyedeljük, és a hagymával valamint a fokhagymával együtt egy nagy fazékba rakjuk.
• Közepes lángon elkezdjük főzni (nem kavarjuk!).
• Lesben állunk, és egy merőkanállal folyamatosan leszedegetjük a paradicsomok tetejére kiülő vizet. (Hogy könnyebb legyen a művelet, krátert nyomunk a merőkanállal a paradicsomkupacba, és így merjük ki a levet.)
• Sajnáljuk vagy sem, ezzel a lével nem tudunk mit kezdeni, kiöntjük. Ha kellő méretű a fagyasztónk, le is fagyaszthatjuk, és később, rizottókhoz, zöldséglevesekhez felhasználhatjuk. Ne sajnáljuk, ez a paradicsomszósz készítésének a leglényegesebb pontja! (Amikor nagymamámnak meséltem, hogy készül nálunk a szósz, itt megakadt, és nem is tudott továbblépni, mert mi az, hogy kidobjuk a paradicsom levét?!? Hiába magyaráztam, hogy ez csak víz....) 
• Közben nagyon odafigyelünk, mert a paradicsom nagyon könnyen leég - így is jártunk már, khm, épp az idén. Érdemes inox fazekat használni, a zománcozott és az alumínium edények "veszélyesebbek". Persze ezekben is lehet szószt főzni, de jobban oda kell figyelni.
• Amikor már csak nagy erőfeszítések árán tudunk levet leszedni a paradicsomokról, kilónként hozzáadunk 1/2 kávéskanál sót, majd az egészet folyamatosan kevergetve kb. 30 percig főzzük.
• Paradicsompasszírozón átpasszírozzuk (nem a csövesen, hanem amin a hallevesnek szoktuk az alapot készíteni), a szószba rakunk az eredeti mennyiséghez viszonyítva kilónként 1-2 bazsalikomlevelet, és még egyszer felforraljuk.
• A szószt tiszta befőttesüvegekbe töltjük, lezárjuk.
• Az üvegeket óriásfazékba rakjuk, felöntjük vízzel úgy, hogy az üvegeket ellepje, majd kis lángon 20 percig dunsztoljuk.
• Jó ha ebben a forróvizes fazékban hagyjuk kihűlni, de ha még egy kört kell csinálni és csak egy óriásfazekunk van, rakjuk a még forró üvegeket egy takaróval kibélelt dobozba, takarjuk be felül is, és itt hagyjuk.

Tipp:

• Ha a hagymát és a fokhagymát a vízleszedegetés után adjuk a paradicsomokhoz, frissebb ízű szószt kapunk
• A hagyma és a fokhagyma el is hagyható, ebben az esetben közvetlenül felhasználás előtt készíthetünk extraszűz olívaolaj + fokhagyma, vagy extraszűz olívaolaj + fokhagyma + hagyma alapot hozzá.
• Ha a főzési időt 3-4 órára hosszabbítjuk, és az egészet csak "pötyögtetve", nagyona lacsony lángon főzzük, lekvár sűrűségű, nagyon koncentrált ízű szószt kapunk (Ilyet szokott Ember készíteni és általában ezért szoktek ölre menni a vendégek. Persze birkatürelem meg legalább 12 óra szabadidő kell hozzá.)
• Anyós szokott olyan verziót is készíteni, amihez rögtön az elején ad sárgarépát, fokhagymát, hagymát, zellerszárat, petrezselyemzöldet, bazsalikomot, sót és borsot. Ebben az esetben a végeredményt egy kész zöldséges paradicsomszósz, felmelegítés után mehet is az üvegből egyenesen a tésztára. (A főzési idő azonban itt is elég hosszúra nyúlik.)

No, azt hiszem, elmondtam minden titkot. Majd ha kisüt a nap, hozok fel néhány üveg szószt, és lövök róluk néhány képet is, hogy ne csak a szöveg árválkodjon itt magában."

Frissítés 2012.

• Az idén a második befőzésnél kicsit későn kapcsoltam, és nem sikerült áttetsző paradicsomvizet leszedni. A lé viszonylag sűrű lett, így azonnal készítettem belőle egy citromos-paradicsomos zöldbablevest tőkehallal, másnap egy tenger gyümölcsei rizottóhoz használtam alapléként, ami megmaradt, behűtve, sóval, borssal fűszerezve ittuk meg.
• Az idén zöldségek és só nélkül készítettem a szószt, passzírozás után csak bazsalikomlevelek kerültek bele, ezekkel egyszer felforraltam az egészet, és így töltöttem üvegekbe.

Fehér csokoládés pancake kamillás-vaníliás sültnektarin-szósszal

A jubileumi viràgos 50. VKF!-re. Ha Alíz bevesz még a listába. Őrületes csúszásban vagyok mindennel, és hiába próbálkozok, egyszerűen képtelen vagyok saját magam utolérni.

Fehér csokoládés amerikai palacsinta kamillás-vaníliás sültnektarin-szósszal

Hozzávalók:

A palacsintához: 400 ml joghurt, 100 ml tej, 2 tojás, 50 g porcukor, 10 g sütőpor, 200 g liszt, 50 ml semleges ízű olaj (pl. szőlőmag), 100 g fehércsokoládé csepp, csipetnyi só, a sütéshez vaj

A szószhoz: 500 g nektarin, 2 ek. nádcukor, 50 ml agavé szirup, 100 ml muskotályos fehérbor, 1/2 vaníliarúd 1 evőkanálnyi friss kamillavirág és néhány a díszítéshez

A kamillavirágokat gézzacskóba kötjük.

A szószhoz a nektarinokat negyedeljük, kimagozzuk, és egy sütőpapírral kibélelt tűzálló tálba tesszük. Megszórjuk a nádcukorral, és 180 fokra előmelegített sütőben 1 órán keresztül sütjük.

Közben a bort a félbevágott vaníliarúddal felmelegítjük, felére beforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről, belehelyezzük a gézbe kötött kamillavirágokat, és 10 percig állni hagyjuk.

A kamillát és a vaníliarudakat eltávolítjuk, a borral meglocsoljuk a sült nektarint, majd visszatesszük a sütőbe, és további 15 percig sütjük. A gyümölcsöt ezután egy tálkába szedjük, és összekeverjük az agavé sziruppal.

A palacsintához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből csipetnyi sóval kemény habot verünk. A sütőport elvegyítjük a liszttel és átszitáljuk.

A tojássárgákat egy tálban a tejjel, a joghurttal, a cukorral, az olajjal, a csokicseppekkel és a sütőporos liszttel csomómentesre keverjük, majd óvatosan, hogy a hab össze ne törjön, beleforgatjuk a felvert tojásfejérjét.

A masszából vajjal kikent palacsintasütőben kb. 10 cm átmérőjű palacsintákat sütünk, kamillavirágokkal díszített nektarin szósszal még melegen (amíg a csokicseppek is lágyak a palacsinta tésztájában) tálaljuk.

Vaníliás fehér cseresznye - buborékokkal

...Artusi mester gyűjteményéből. Biztos vagyok benne, hogy valamelyik "klasszikus" magyar szakácskönyvben is szerepel, mert egyszer felfedeztem valahol, de a tartósítószeres megoldások sokasága elnyomja ezt a nagyszerű receptet.

Két éve fahéjjal, és normál cseresznyével készítettem, azt csak megeszegettük, és ha jól emlékszem a levét jéghideg szódával hígítottuk, ez a mostani, fehér cseresznyés változat proseccoba csorgatva, kevés citrommal isteni!

Vaníliás fehér cseresznye

Hozzávalók: 1 kg fehér cseresznye, 3 vaníliarúd, 300 g kristálycukor

200 g cseresznyét kimagozunk, a levét kinyomkodjuk, a cseresznye húsát áttörjük, a vaníliarudat 3-4 cm-es darabokra vágjuk.

A magokat feltörjük, a belsejüket kivesszük.

A maradék cseresznyét a cukorral rétegezve üvegekbe helyezzük, a tetejükön szétosztjuk az áttört cseresznyét, majd megszórjuk a magok belsejével. 

Mindegyikhez 1-2 darabka vaníliát adunk, az üvegeket lezárjuk, egy tálcára helyezzük, és ha kibírjuk, két hónapig nem nyúlunk hozzájuk.

Artusi szerint akkor érik meg, amikor a cseresznyék leszállnak az üvegek aljára.

A tálca praktikus okokból szükséges, az erjedés következtében ugyanis néhány csepp szirup ki-kibuggyan az üvegből, ha véletlenül nem jól záródik.

Készítettem fruktózzal is, meglátjuk, milyen lesz.

Bazsalikomos-fehér csokoládés fehér cseresznye leves mogyorós karamelltörettel - VKF! 49. forduló - Fehér és...ZÖLD!

Néhány hete a Tarka Bárkáról a Mandula Sarok blog szerzőjének, Noéminek adtuk a stafétát, ő rendezte meg  a 49. VKF! fordulót. Nem kis feladat elé állított minket: olyan alkotást kellett létrehozni, amely két színt tartalmaz, fehéret és egy másikat. Slussz. Először rizottóra gondoltam, de a szénhidrát mentes diétám közbeszólt, most nem kísérletezgethettem. Csak húztam, halasztottam a témát, aztán tegnapelőtt vendégeink jöttek, és kihasználva az alkalmat, elkészítettem a rizottót is (igaz, nem fehéret, hanem tűzpirosat , de két hét megvonás után nagyon jól esett:-) és a menü végére sikerült egy fehér desszertet is kitalálni, ami azért mégsem egészen fehér, hiszen maguk a fehérnek nevezett alapanyagok sem hófehérek. Lényeg, hogy a végeredmény kitűnő lett, egyedül a két és félévesem nem osztotta ezt a véleményt, de ő langyosan kóstolta, és amikor jégbe hűtve próbáltam, rájöttem, hogy amikor azt mondta "hát, nem nagyon finom", teljesen igaza volt.. ;-)

Bazsalikomos-fehér csokoládés fehér cseresznye leves mogyorós karamelltörettel

Hozzávalók 8 főre: 400 g fehér cseresznye kimagozva, 40 ml agavé szirup vagy 20 g kristálycukor, 150 ml száraz fehérbor (nálam friulano), 1/2 rúd vanília, 70 g fehér csokoládé nagyobb darabokra törve, 100 ml tejszín, 4 nagy bazsalikomlevél, néhány csepp citromlé, 2 evőkanálnyi mogyoró durvára törve, 4 ek. kristálycukor

A fehér cseresznyét az agavé sziruppal, a fehérborral és a bemetszett vaníliarúddal felforraljuk, és közepes lángon 10 percig főzzük. Ezután levesszük a tűzről, botmixerrel pürésítjük - dolgozzuk meg alaposan, hogy szép sima legyen - és amíg még forró, hozzáadjuk a bazsalikomleveleket, a fehér csokoládét, és addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen felolvad a cseresznyepépben.

Ennyi idő alatt a bazsalikomlevelek is engednek annyi ízt, amennyire szükségünk van, így ezeket eltávolítjuk, és a tejszínt is a fehér csokoládés cseresznyéhez adjuk. Az egészet még egyszer felhevítjük, de már nem forraljuk. 

Kóstolunk, ha úgy érezzük, szükséges, csöpögtethetünk bele néhány csepp citromlevet.

A levest kihűtjük, és tálalásig hűtőben tároljuk.

Közben a durvára tört mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk. Rászórjuk a cukrot, és amikor világos karamellé alakul, az egészet sütőpapírra borítjuk, vékonyra egyengetjük. Amikor a karamell megszilárdul, húsklopfolóval apróra törjük.  A töretből egydecis poharak aljára kávéskanálnyi mennyiséget szórunk, rászűrjük a hideg fehér cseresznyés-fehér csokoládés "levest", a poharak tetejére bazsalikomleveleket ültetünk, és azonnal tálaljuk.

p.s. Dupla fűszeradaggal szerintem fagyiként is megállja a helyét.